A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Bálint Sándor: Sopron és környékének autóbusz-közlekedése 1925–1950 között 135

Győr és Sopron város polgármesterének írásos, véleményét a Kft. működéséről, százával érkeztek levelek a város törvényhatóságához, amelyben követelték a villamos forgalmának fenntartását, sokan ragaszkodtak a döcögő, korszerűnek egyáltalán nem mondható, lassú, de mindig megbízhatóan közlekedő villamoshoz. A város vezetősége nehéz döntés előtt állt. Az autóbuszközlekedés bevezetésére ugyanis a BÁRT szintén elküldte ajánlatát. A részvénytársaság hatalmas tőkével rendelkezett, mögötte állt az ország legnagyobb közúti személyfuvarozó cége az Autótaxi Budapesti Automobil Közlekedési Rt, és leányvállalatai. Szombathelyen hosszan elhúzódó viták indultak a villamost ellenzők és a további üzeméhez ragaszkodók között. E vitába a győri Kft.nem szólt bele. Végül az ellenzők győztek, de a BART-ot kérték fel az autóbusz-közlekedés bevezetésére

10

. A Kft. soproni vállalkozása nyereségesnek bizonyult, noha állandó versenyben volt a GYSEV-vel. Ez utóbbi cég sínautóbuszaival óriási forgalmat bonyolított le Sopron környékén, győri járatai rontották a Kft üzleti eredményeit. Amikor már 80 személy befogadására is alkalmas sínautóbuszokat állított forgalomba, a Kft. a Sopron Kapuvár - Győr vonalával megközelítően pár huzamosan húzódó közúton a megállók számának szaporításával, a kisebb települések kiszolgálásával igyekezett utasokat szerezni. Bár szabálytalanul, de az esetenkénti járatait is megállítana, ha utasa le akart valahol szállni, illetve felszállni akaró utas karjával jelzett az országúton. Ezekből az ügyeskedésekből bonyodalom nem származott, a GYSEV is tudta, hogy Sopron város vezetősége, illetve Győr polgármesteri hivatala is értesült a szabálytalanságról, mégis szemet hunytak felette (8. ábra). Minthogy egyik hivatal sem kapott a Kft.-t feljelentő írást, így nem volt mit vizsgálni és megválaszolni. A Kft. 1937-ben, majd 1938-ban is kért engedélyt Sopron - Győr közötti rendszeres autóbusz-közlekedés megindítására, de ismét elutasításban részesült. A minisztérium azzal indokolta döntését, hogy 1931-ben a jelzett vonalra már kiadtak engedélyt a VmL. XII. 102. Pm. 4266/7.,9., 12. jkv. i 3 4 5 <e1c 17 18 19 20 21 t I. II. HL IV. V. Gyor-Sopron- Eüeníurfi Hasat Gépkocsi Üzeme. i 3 4 5 <e1c 17 18 19 20 21 t I. II. HL IV. V. Díj ! Km i 3 4 5 <e1c 17 18 19 20 21 t I. II. HL IV. V. -'40 1-10 "0 o SS •< &• <n N Sr "3" N s 6 22 VI, -•60J10-20 "0 o SS •< &• <n N Sr "3" N s 7 8 9 10 23 24 VII. VIII. -'80 20-30 "0 o SS •< &• <n N Sr "3" N s 7 8 9 10 23 24 VII. VIII. 100 30-40 "0 o SS •< &• <n N Sr "3" N s 7 8 9 10 25 26 IX. X. 1'30 40-50 "0 o SS •< &• <n N Sr "3" N s 7 8 9 10 25 26 IX. X. 1*50 50-60 in 11 27 XI. 1'70 60-70 0 76| Ball 12 13 14 15 16 28 _29 30 31 XII. 2'00 70-80 |0-40 0'90 Fertőboz 12 13 14 15 16 28 _29 30 31 Jp-40 066 ölni 0-66 0-90 1-30 130 1-70 1-82 130 1'30 í*56 Fii 2-iö 2F22 Hidegség lertlhemsk Hegykő 12 13 14 15 16 28 _29 30 31 0'40 076 066 ölni 0-66 0-90 1-30 130 1-70 1-82 130 1'30 í*56 Fii 2-iö 2F22 Hidegség lertlhemsk Hegykő [o10 ?0 0'66 0'90 090 0'90 130 1-30 t'30 0-66 0-90 1-30 130 1-70 1-82 130 1'30 í*56 Fii 2-iö 2F22 Ferlöszeplak Észterftáza 1 Sültör 0 r ! r « 0 0 •40 26 | jo66; !o 10 ?0 0'66 0'90 090 0'90 130 1-30 t'30 0-66 0-90 1-30 130 1-70 1-82 130 1'30 í*56 Fii 2-iö 2F22 Ferlöszeplak Észterftáza 1 Sültör 0 r ! r « r« *• • tó -a w 9? Cl* -n a i 1 <a 1 M SS. Sr -» í •=> |. | I 8. ábra GYSEV menetjegy az 1930-as évek második felében Barry és Tsa. cégnek, amelybe 1935-ben a MÁVAUT is belépett. Érvelése jogilag helyes volt, csakhogy a Barry-féle vállalkozás - utóbb Barry - MÁVAUT - sohasem vezette át kocsijait Sopronon, tehát nem vette igénybe a Sopron - Győr közötti állami utat, vonalát Győr - Hegyeshalom Bécs irányában építette ki. A közös vállalkozásban közlekedő Fross Büssing és MÁVAG autóbuszok azért jártak e vonalon, mert az országút Budapesttől Bécsig már szilárd, kiskockakő burkolattal volt ellátva. A Győr - Sopron közötti út 1935/36-ban változatlanul rossz állapotú volt. A minisztérium döntését az is befolyásolta, hogy a MÁVAUT valamennyi kisalföldi vonalra igényt tartott, emiatt 146