A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Szeibert János: Hazai hajógyártásunk az 1945–1962-es évek között 303

14. ábra „Beloiannisz" balatoni kirándulóhajó A hajó fö méretei: L= 47,04 m, B= 7,56 m, D= 2,72 m, T= 1,70 m. Ezt követte 1961-ben a „Paks", majd az „Inota".Meg kell emlékezni a gyár sikeres alkotásáról a jégtörőhajók kifejlesztéséről és építéséről (16. ábra). Az 59-1060 kW (80-1440 Le) teljesítményhatárok között többféle típust gyártottak, amelyek igen hasznos segítőnek bizonyultak az árvízvédelmi munkáknál is. Egyes jégtörő hajókat egy különleges szerkezettel az úgynevezett döngölő berendezéssel is felszereltek. Ennek lényege, hogy a hajótestben végigfutó tengely két végén - a hajóorr és farrészen - egy-egy többtonnás kiegyensúlyozatlan tömeg van elhelyezve, amelyeket egy dízelmotor alacsony fordulatszámmal hajt meg. A forgás következtében a hajó imbolygó mozgásbajön, ami igen hatásos jégtörést biztosít. A vastestű hajók gyártása mellett nem szűnt meg a vitorlás hajók építése sem. A háborút követő években elkezdett nagyméretű és fémtestű vitorlás hajók építése nem a legjobban sikerült, viszonylag magas áruk sem tette lehetővé a szélesebb körű elterjedését. Talán ez is közrejátszott abban, hogy az 50-es évek második felétől ismét fellendült a fatestű sporthajók építése. Ezek a hajók már beváltották a reményeket és nagysorozatú gyártásuk is megkezdődhetett. 15. ábra 588 kW-os (800Le-s) vontatóhajó Hajóépítés Vácot 1953-ban Vácott a Duna bal partján az „Alumínium- és Horganyfeldolgozó Vállalat "-ra alapozva egy új hajóépítő üzem jött létre, a „Dunai Hajógyár", és ezen a néven működött 1962-ig. Ez a gyár az alumínium, vagy ahogy akkoriban mondani szokták a „magyar ezüst" hajóipari feldolgozására rendezkedett be. Kezdetben számos alumínium-testű ladikot, csónakot és vitorlás hajót készítettek. Az alumínium ötvözetből készült vízi járművek, amelynek anyagát a Fémipari Kutatóintézettel együttműködve fejlesztettek, és terveztek, szakmai körökben is komoly elismerést váltottak ki. Az igazi feladat azonban, amely ezután a gyár fő profilját képezte a vízibuszok építése lett. Az első vízibusz a 301/1. típusszámú 150 személyes „Tihany" 1956-ban készült el (17. ábra). A hajó 25 m hosszú, 5 m széles volt és 2x63= 126 kW (2x85 Le) teljesítményű Csepel dízel motor hajtotta. Ezekből a 150 személyes hajókból a gyár 1956 és 1962 évek között 44 db-ot készített el. A jól ismert és népszerű vízibuszok mind a Dunán, mind a Balatonon alkalmazásra kerültek, és számos országba exportálták is. 316