A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Bálint Sándor. Győr és környékének autóbusz-közlekedése 1925-1950 között 151

az új telepe, műhelyeit korszerű gépekkel szerelte fel, öltözőket, fürdőket, szállót épített 10 ággyal, ebben a későn érkező, illetve korán induló forgalmi személyzet pihent. A karácsonyt az újonnan elkészült kultúrteremben ünnepelték meg. Inkeiék és az adminisztráció szűkös irodákban dolgoztak, központi épületük még nem készült el. 1948 januárjában a Kft. forgalmi igazgatója a Győr-Enese- Rábacsécsény -Kisbarót-Mórichida és a Győr-Mosonmagyaróvár közti autóbuszjáratok menetrendjének megszerkesztésen dolgozott. A várostól delegált igazgatók, például Udvaros polgármester nem értettek a közlekedés szervezéséhez, csupán a tanácsban megfogalmazódott igényeket közölték. Márciusban a vállalat egy nyugatról visszahozott és a műhelyekben helyreállított autóbusszal gyarapodott. A taxijaival együtt járműállománya 32 kocsiból állt, létszáma 133 fő volt Március végén újra tárgyaltak a Kft.sorsáról.

24 A város vezetősége községesíteni akarta a céget a magánérdekeltség minimális meghagyásával szándékozta az üzemet fenntartani. A Győri Munkás a március 26-án megjelent tájékoztatójában olvasható: "...elutasította a közgyűlés a közlekedési vállalat községesítését. A csütörtök-i városi közgyűlés már az egységes munkáspárt arculatát mutatta. A munkáspárti törvényhatósági biz.tagok felszólalásai az egységes munkáspárt nevében hangzottak el és általában az egész közgyűlésen meglátszott az, hogy az egy osztály két pártja egymásra talált." Az államosítás mellett döntöttek. Az április 9-én megjelent számában a következőket írta: "...Vállalatvezető vette át a Közlekedési Vállalatot. A száznál több dolgozót foglalkoztató üzemek államosításának hírére nagy változások történtek a Győri Altalános Közlekedési Vállalatnál is. ... Tárnok igazgató önként távozott Inkei László pedig egyelőre betegszabadságon van... Lehet, hogy a MAVAUT-hoz csatolnak bennünket, mondja az üzemi bizottság elnöke. A dolgozóknak az államosítással kapcsolatban csak egyetlen kívánságuk van, és reméljük azt teljesíteni is fogják. Azt kérik, hogy a forgalmi és a műhelyrészeit hagyják meg egy vállalat keretében." Közölte az új vállalatvezető is megérkezett. A Győr megyei Levéltár. Győr város kgyj. 1948/48. 45.p. harmincnál jóval fiatalabb: Turbéki László a MOGÜRT versenybizottságának titkára volt korábban. Végül bejelentette, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter engedélyezte a Győr-HédervárMosonmagyaróvár vonal beindítását. Az államosítás után az üzem létszáma 160 főre duzzadt, járműállománya egy kijavított autóbuszszal szaporodott. A kritikai hangok mérséklődtek, majd fokozatosan elhaltak Az autóbuszok forgalmában 1948-ban jelentősebb változás nem állt be. A három éves terv végén, az első öt éves terv elején szervezeti változásokat éltek át az üzemben, a vállalatot számmal jelölték meg, és a műhelyeket lekapcsolták a cégről A számozott vállalat vonalhálózata csökkent, mert a forgalom több állami vállalat között oszlott meg. A Kisalföld autóközlekedése az első világháború után indult fejlődésnek. Az 1930-as években főleg Győr és környékének közlekedése korszerűsödött, úthálózata javult, autóbusz vonalhálózata — Pest megye kivételével — a legsűrűbb volt az országban. A II. világháború után és az azt követő években visszaesés következett be, ám később látványosan fejlődött tovább. Irodalom 1. Bálint Sándor. A budapesti Aautóbusz Közlekedési Rt. (BÁRT) története. Közlekedési Múzeum Évkönyve VI. 1981-1982 (szerk: Dr. Czére Béla), KÖZDOK, Budapest, 1983. 521-592.p. 2. Bálint Sándor. A Budapestvidéki Autóbusz Közlekedési Rt. (BÁRT) története. Közlekedési Múzeum évkönyve VE. 1983-1984. (szerk: Dr. Czére Béla), KÖZDOK, Budapest, 1985.417^197.p. 3. Borbíró Virgil-Valló István: Győr városépítéstörténet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956. 324 p. 4. Cziglényi László: Győri kalauz. Győr-Sopron Megye Tanácsa Idegenforgalmi Hivatal, Győr, 1955. 64 p. 5. Cziglényi László: Győr. Győr-Sopron Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Győr, 1977. 65 p. 6. A Fertő-táj bibliográfiája (szerk: Lászlóffy Voldemár). Győr-Sopron Magyar tanácsa, Győr, 1972. 294 p. 7. Gallyas Camilló: Győr, a romváros élni akar ! Győregyházmegyei Alap. Győr, /é.n/ 33 p. 173