A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

IV. RÉSZ 407 - Előzetes közlemények és rövid tartalmi összefoglaló a Közlekedési Múzeum XI. Évkönyvéhez (magyar, angol, német nyelven) 429

Dr. Molnár Erzsébet: „ A Közlekedési Múzeum üveglemezeinek katalógusa I. " A múzeum negatív gyűjteménye meghaladja a 100000 darabot, amelyből az üveglemezek csak egy kis arányt képviselnek, kultúrtörténeti értékük viszont igen jelentős. A múzeum negatív gyűjteményét az 1950-es évek végén kezdte kialakítani. A 60-as évek elejéig zömmel üveglemezeket leltároztak, elvétve akadt egy-egy celluloid film. Az üveglemezek többsége az 1930-as években készült, de sajnos hiányos, pontatlan a témameghatározásuk, bizonytalan, hogy honnan ered és ki készítette. A most közreadott katalógus vasúti és hajózási témájú üvegnegatívokat tartalmaz. A katalógusban első helyen a negatív szám és a kép témája szerepel, majd rövid ismertető következik. A kép készítésének időpontja sok esetben csak körülbelül, vagy egyáltalán nem adható meg. Ezután a reprodukciók vagy az eredeti felvételek forrásai következnek - amennyiben ismertek - végül az üveglemez mérete és formája olvasható. Soltész József: „ A Közlekedési Múzeum M=l:5 méretarányú vasúti járműmodell gyűjteménye." A szerző tanulmányában ismerteti a múzeum ma már 106 db-ot számláló világhírű M=l:5 léptékű vasúti járműmodell gyűjteménye kialakulásának több mint 100 éves történetét. Hazánkban az első vasútmodellt, a Derű nevű mozdonyt a Nagy Lajos és Nagy Gergely testvérek készítették 1845-47-ben. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülve a MÁV szakmai bizottsága kijelölte azokat a vasúti járműveket, amelyeknek modelljei képviselik a kiállításon a vasúti közlekedést. A kiállításra 90 darab modell készült el a MÁV illetve a mozdony és kocsigyárak, továbbá a magán vasúttársaságok műhelyeiben. A modellek az eredeti járművek pontos rekonstrukciói, anyaguk is megegyezik az eredeti járművek anyagával. Többször előfordult, hogy az eredeti jármű felújításakor a modell szolgált mintául. A munkák zömét tanoncok végezték a mesterek felügyelete mellett. 1944-re a gyűjtemény már 119 darabból állt, de sajnos a második világháború pusztításai következtében 19 modell semmisült meg, illetve tűnt el, jónéhány még ma is helyreállításra vár. Jelenleg 91 darab van kiállítható állapotban, melyeknek fotóval illusztrált (amelyikről van) katalógusa a tanulmány kiegészítését képezi II. rész Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: „ Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1993-1998 között." című tanulmányában összefoglalja azokat a külső körülményeket, amelyek a nemzetközi múzeumi válság hatásaként a 90-es évek elejére a magyar múzeumokat is elérték. A legmarkánsabb változást a világszerte tapasztalható gazdasági hullámvölgy okozta, melynek ellensúlyozására a múzeumi menedzsmentnek kell megkeresni azokat a kiegészítő pénzügyi forrásokat, amelyekkel a csökkenő költségvetés ellenére az intézmény működtetése fenntartható. Ennek eredményeként jött létre egy új múzeumi modell, amely a közönség magasabb színvonalú szórakoztatásának szolgálatába állítja a műtárgyakat, a múzeum különféle szolgáltatásait a rétegigények figyelembevételével. Mindez szükségessé tette a múzeumi munka átszervezését, a „gyűjtemény menedzselését", vagyis a műtárgyak, kiállítások tudományosan megalapozott bemutatását, megőrzését, de a látogatói szempontok messzemenő kielégítésének megfelelően. A tudományos munka tervezése területén a korábbi ötéves terveket felváltották az éves, közép- és hoszszú távú periódusok. A gyűjtemény fejlesztéssel kapcsolatban ismerteti az eredeti járművek, a modell gyűjtemény és az archívum gyarapítás terén az adott időszakban elért eredményeket és hiányosságokat. A tudományos munka, mint korábban is jórészt a kiállítások előkészítéséhez és tudományos igénnyel megírt forgatókönyvek megírásához kapcsolódik. Néhány hosszú távú átfogó téma művelése azonban szisztematikusan folytatódik. A közlekedés és a régészeti kutatások összefüggéseinek feltárása leállt, bár vannak olyan témák, amelyek befejezettnek tekinthetők és publikálásra készek. Módszertani kutatások területén elsősorban a képi ábrázolások értelmezésének, felhasználhatóságának eredményei érdemelnek említést. A könyvtárban folyamatos az önálló bibliográfiai kutatás. Tanulmánya befejező részében ismerteti a kutatók publikációs tevékenységét. 431