A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Mészáros Balázs: Hajózást érintő törvények a két világháború közötti Magyarországon 293

2. ábra Az Angol-Magyar Hajózási Részvénytársaság tengeri áruszállító csavargőzöse, a "Csárda" mértékben csökkent jelentőségéhez képest a múlthoz viszonyítva természetesen csak igen szűk keretek között mozoghat az állami támogatás is, melyet a szabadhajózás részére nyújthatunk. Államsegélynek bármely formában való engedélyezése az adott viszonyok között nem lenne indokolt és a törvényjavaslat tárgyát képező kedvezmények, amelyek az adómentességnek egy időre való engedélyezésére irányulnak, lényegileg nem is jelentenek az állam részéről áldozatot, mivel alig valószínű, hogy hazai vállalataink a tengeri hajózással járó nagy kockázatok mellett új hajókat a javasolt adómentesség engedélyezése nélkül beszerezhessenek De még az adómentesség engedélyezésére szorítkozó kedvezmény is... csakis új hajók részére lesz. megadható. Ugyanis a javaslat változatlanul fenntartja a szabadhajózás első állami támogatásakor 1893-ban lefektetett... elvet, hogy állami támogatás másra, mint új hajóra, illetőleg továbbra, mint az új hajónak egy bizonyos koráig nem adható. A korosabb hajókkal ugyanis csak konjunkturális vállalkozás kezdhető; a kisebb költségekkel beszerezhető koros hajókból nem lehet oly mérvű leírásokat eszközölni, amelyekből egy új hajó beszerezhető lenne és így hiányzik az alapja annak, hogy a vállalat a kor színvonalán álló és a magyar hajózás egészséges fejlődését biztosító hajóállomány felett rendelkezzék, ami pedig a hajózás számára nyújtott állami támogatás jogosultságával elválaszthatatlanul függ össze. "

8 A törvényben biztosított adómentesség bizonyos élénkülést eredményezett, részben abból adódóan, hogy külföldi hajótulajdonosok is - a saját hazájukban fennálló magas adóterhek elől menekülve - hajóik Budapesten való lajstromoztatása mellett döntöttek. 1930-ban megalakult a "Pannónia" Magyar Tengerhajózási Rt. és a "Transoceana" Magyar Szabadhajózási Rt., 1931-ben az Angol-Magyar Hajózási Rt. és a Magyar Tengerentúli Hajózási Rt (2. ábra). Az 1920-as évek végétől a magyar közlekedéspolitika irányítói ismét fokozódó érdeklődéssel fordultak a tengerhajózás felé. Erre következtethetünk abból is, hogy a törvényhozás egymás után illesztette a magyar jogrendbe a korábban - több esetben az előző évtizedben - létrejött, a tengerhajózásra vonatkozó nemzetközi egyezményeket. Az indítékot jól tükrözi - az igazságügyi miniszter által még 1929-ben beterjesztett - a tengeri hajók tulajdonosainak felelősségére vonatkozólag az 8 Magyar Törvénytár, 1929. évi törvénycikkek. Bp., Franklin, 1930. 3. p. 299