A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Mészáros Balázs: Hajózást érintő törvények a két világháború közötti Magyarországon 293

meg a magyar érdekeknek. Ennek dacára, tekin­tettel a trianoni békeszerződés 288. cikkében vállalt kötelezettség folytán előállott helyzetre, a szabályzatot el kell fogadnunk." Érdemes idéznünk a nemzetgyűlés külügyi, közjogi és közlekedésügyi bizottságainak együttes jelentéséből is, amely sze­rint "...az egyezmény alá nem írása esetén jogilag a rövid Dunaszakaszra lennénk szorítva s így el­estünk volna az egész dunai forgalomba való be­kapcsolódástól; a magyar víziforgalomnak ezt a legfontosabb útját nem lehetett volna a nemzeti gazdaság szolgálatába állítani." A Népszövetség 1920-ban Genfben hozott döntése alapján - a közlekedés szabadságával ösz­szefüggő egyes kérdések szabályozása céljából ­1921-ben Barcelonában megtartott nemzetközi értekezleten létrejött "Az átmenet szabadságára vonatkozó Egyezmény és Szabályzat", "A nemzet­közi értékű hajózható utak ügyére vonatkozó Egyezmény és Szabályzat" és az ahhoz tartozó "Kiegészítő Jegyzőkönyv", valamint "A tenger­parttal nem rendelkező államok lobogójának el­ismerését tárgyaló Nyilatkozat". Az értekezletre Magyarország képviselője is meghívást kapott, de annak okmányait nem írhatta alá, csak a csatlako­zási szándékot jelenthette be, mivel az országot csak a következő évben vették fel a Népszövet­ségbe. 2 A magyar országgyűlés csak évekkel ké­sőbb, a közlekedés és átmenet szabadsága tár­gyában Barcelonában, az 1921. évben tartott ál­talános értekezleten megállapított egyes okmá­nyok becikkelyezéséről szóló 1928: XXXIX. te. megalkotásával ratifikálta az egyezményeket. A kormány az országgyűlés előtt a csatlakozás je­lentőségét hangsúlyozva rámutatott, hogy ennek révén Magyarország részben kiszabadult a triano­ni békeszerződés által teremtett hátrányos hely­zetből: "...az átmenet szabadságára vonatkozó Egyezmény révén Magyarország forgalma részére a szabad átmenet nagyszámú állam területeire 1 Magyar Törvénytár, 1923. évi törvénycikkek. Bp., Révai, 1924. 111. p. 2 Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a triano­ni békeszerződés után. A nemzetközi kapcsolatok alakulá­sa 1920-1938 között. Közlekedési Múzeum Évkönyve IX. 1988-1992.(Főszerk. Katona András) Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1994. 172. p. nézve állandó érvénnyel biztosíttatik, ami különö­sen oly esetekre bír fontossággal, amidőn az egyes államokkal kötött, a szabad átmenet bizto­sítását is magukban foglaló külön egyezmények érvénye megszűnik és az illető vagy más oly álla­mok, amelyek szerződéses lekötés hiányában is megengedik forgalmunk szabad átmenetét, vala­mely oknál fogva a magyarországi forgalmat ne­hezítő vagy éppen kizáró intézkedések megtételére hajlandók volnának. Ez az eredmény...megokolná teszi, hogy Magyarország a szóbanforgó nemzet­közi egyezményhez hozzájáruljon. A... kiegészítő jegyzőkönyvnek az a jelentősége, hogy míg a Du­nára vonatkozó "végleges szabályzat"... l.§-a a Duna egész hajózható hosszában való hajózást s az... egyenlő elbánást csak a legtöbb kedvezményt élvező államok polgárai, javai és lobogója szá­mára biztosítja, addig a... barcelonai Egyezmény és Jegyzőkönyv kiterjeszti a szabad hajózást és egyenlő elbánást mindazoknak az államoknak állampolgáraira, javaira és lobogójára, amelyek ezeket a megállapodásokat aláírták vagy azokhoz, utólag csatlakoztak."' A barcelonai értekezlet határozatainak megho­zataluk időpontjában inkább elvi, mint gyakorlati jelentőségük volt. Ugyanakkor a Dunát átszelő hét országhatár, a Monarchia utódállamainak elzár­kózó gazdaságpolitikája, a mezőgazdasági cikkek iránti nyugateurópai kereslet tartós csökkenése igen hátrányosan befolyásolta a magyar hajózás forgalmát és feltételeit. A belforgalmat illetőleg szintén romlott a helyzet. A magyar folyami par­tok hossza, a hajózás gazdasági háttere, forgalmá­nak bázisa összezsugorodott. Mindezeken túl a MFTR számára különösen súlyos gondot jelentett, hogy a még 1914-ben kötött szerződés alapján biztosított államsegély időközben az infláció kö­vetkeztében teljesen elértéktelenedett. A törvény­hozás visszatérően, több ízben is foglalkozott a kérdéssel. Az 1920: XIX. te. 1. §. felhatalmazta ugyan a kereskedelemügyi minisztert, "...hogy az általános gazdasági viszonyok rendkívüliségéből folyó szükséghez képest a... Részvénytársasággal az 1914: XXII. t.c. alapján... kötött szerződés rendelkezéseinek módosítása iránt... a társasággal 3 Magyar Törvénytár, 1928. évi törvénycikkek. Bp., Franklin, 1929. 551. p. 294

Next

/
Thumbnails
Contents