A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

(ez főként a forgalmi rendszabályokra áll, mert ezeknek egyforma nemzetközi szabályozása egye­temes repülőérdek), másrészt mert a légiforgalmi egyezmények körül az alaprendelkezéseket illető­en a nézetek már annyira kijegecesedlek, hogy ez.ek majdnem minden ily egyezményben egyfor­mák. Eltérések csupán inkább a másodrangú fontossággal bíró rendelkezésekben találhatók, amennyiben a szerződő államok különleges helyzete vagy érdekei ilyeneket szükségessé tesznek. ' ,6 ° A különleges rendelkezések rögzítése többnyire bizalmas jegyzékváltás formájában történt az egyez­mény aláírásával egyidejűleg, mint például a holland­-magyar légiforgalmi egyezmény megkötésekor. 61 A légiforgalmi egyezmények a szerződő álla­mok légi jármüveinek biztosították a szabad köz­lekedés jogát a másik szerződő állam területén azzal a megszorítással, hogy ez békeidőben érvé­nyes és az egyezményben megszabott feltételek mellett történhet. A légiforgalmi egyezmények előírták, hogy a két szerződő állam közötti rend­szeres légvonal létesítésére és üzembentartására a két ország között külön megegyezés szükséges. Az egyezmények nem vonatkoztak a katonai légi jármüvekre, ezeknek be- és átrepülését külön en­gedélyhez kötötték. Az 1933. január 13-án aláírt magyar-német lé­giforgalmi egyezmény két pontjában eltért a többi egyezménytől. 62 Németország és Magyarország az egyezményben gyakorlatilag nyíltan kijelentette, hogy a békeszerződések tilalma ellenére rendel­kezik katonai repüléssel. „...Elsősorban az 1. cikk 4. és 5. bekezdése és a pótjegyzőkönyv 2. pontjában tér el a szokásos szövegtől, mert Ma­gyarországnak és Németországnak a békeszerző­désből kifolyólag nincs ezidő szerint katonai légijármüve. Ezért az volt az intenció, hogy ezt az egyezményt már úgy szövegezzük meg, hogyha ­mint reméljük - ezek a korlátozó intézkedések ha­marosan megszűnnek, ne kelljen új egyezményt csinálni, hanem az egyezmény már arra az. esetre is kiterjedjen, amikor ezek megfognak szűnni. " ­mondja az egyezményről szóló törvényjavaslat miniszteriális előadója 1934. január 25-én a par­lamentben a törvényjavaslat vitájában. 63 A légiforgalmi egyezmények tartalmazták a legnagyobb kedvezmény biztosítását a „kereske­delmi légiforgalomban." A németek kívánságára ez a rendelkezés kimaradt a német-magyar légi­forgalmi egyezményből. „...Tekintettel arra, hogy Németország tart fenn légivonalat Magyarország területén s így a rendelkezés meghagyása első­sorban német érdek lett volna, nem látszott indo­koltnak, hogy a... rendelkezésekhez ragaszkod­junk"- írja a kereskedelemügyi minisztere Magyarország Németország és Olaszország után Franciaországgal is légiforgalmi egyezményt írt alá 1935. július 3-án. Magyar-francia légifor­galmi egyezmény kötésére már 1924-ben is tör­tént kísérlet a magyar légügyi diplomácia részé­ről, sikertelenül. 65 „...Magyarország és Franciaország között a kereskedelmi légiforgalom már rövidesen a világ­háború befejezése után megindult, a jelenleg köz­lekedő Air Francé francia légiforgalmi vállalat jogelődei a legelső külföldi légiforgalmi vállalatok között voltak, melyek Magyarország területe felett menetrendszerű légiforgalmat bonyolítottak le. Ennek dacára légiforgalmi egyezmény megkö­tésére hosszú ideig nem került sor, mert Francia­ország, mint az. 1919. évi párizsi általános légi­forgalmi egyezmény /C1NA/ egyik kezdemé­nyezője, nem szívesen kötött oly egyezményt, amely teljes egészében nincs összhangban a fenti egyezmény rendelkezéseivel. Az. állandó menet­rendszerű forgalmat a mindenkori francia válla­latnak magyar részről adott engedélyokirat bizto­sította, a Franciaországból hazánk felé irányuló magánlégiforgalom /sport- és túrarepülés/ pedig az utóbbi időkig csekélyebb volt, mint a többi Franciaországhoz hasonló aviatikával rendelkező európai államokból. Az 1932-33. években mindkét részről közeledés történt egymás álláspontja felé s a Magyarország iránt mind több érdeklődést mutató francia sport­repülés is kívánatossá tette a két állam közötti légiforgalom lehető megkönnyítését. Az 1934. évben felvett tárgyalások eredménye az ... egyez­mény, amely ismét jelentős lépés azon az úton, hogy Magyarország az. európai légiforgalomban az öt megillető szerephez jusson. Az egyezmény szükségességét mindennél jobban mutatja az a körülmény, hogy az egyezmény aláírása óta - bár az még nincs megerősítve - a Franciaországból hazánkba berepülő magánrepülőgépek száma ug­rásszerűen növekedik. " 66 278

Next

/
Thumbnails
Contents