A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261
(ez főként a forgalmi rendszabályokra áll, mert ezeknek egyforma nemzetközi szabályozása egyetemes repülőérdek), másrészt mert a légiforgalmi egyezmények körül az alaprendelkezéseket illetően a nézetek már annyira kijegecesedlek, hogy ez.ek majdnem minden ily egyezményben egyformák. Eltérések csupán inkább a másodrangú fontossággal bíró rendelkezésekben találhatók, amennyiben a szerződő államok különleges helyzete vagy érdekei ilyeneket szükségessé tesznek. ' ,6 ° A különleges rendelkezések rögzítése többnyire bizalmas jegyzékváltás formájában történt az egyezmény aláírásával egyidejűleg, mint például a holland-magyar légiforgalmi egyezmény megkötésekor. 61 A légiforgalmi egyezmények a szerződő államok légi jármüveinek biztosították a szabad közlekedés jogát a másik szerződő állam területén azzal a megszorítással, hogy ez békeidőben érvényes és az egyezményben megszabott feltételek mellett történhet. A légiforgalmi egyezmények előírták, hogy a két szerződő állam közötti rendszeres légvonal létesítésére és üzembentartására a két ország között külön megegyezés szükséges. Az egyezmények nem vonatkoztak a katonai légi jármüvekre, ezeknek be- és átrepülését külön engedélyhez kötötték. Az 1933. január 13-án aláírt magyar-német légiforgalmi egyezmény két pontjában eltért a többi egyezménytől. 62 Németország és Magyarország az egyezményben gyakorlatilag nyíltan kijelentette, hogy a békeszerződések tilalma ellenére rendelkezik katonai repüléssel. „...Elsősorban az 1. cikk 4. és 5. bekezdése és a pótjegyzőkönyv 2. pontjában tér el a szokásos szövegtől, mert Magyarországnak és Németországnak a békeszerződésből kifolyólag nincs ezidő szerint katonai légijármüve. Ezért az volt az intenció, hogy ezt az egyezményt már úgy szövegezzük meg, hogyha mint reméljük - ezek a korlátozó intézkedések hamarosan megszűnnek, ne kelljen új egyezményt csinálni, hanem az egyezmény már arra az. esetre is kiterjedjen, amikor ezek megfognak szűnni. " mondja az egyezményről szóló törvényjavaslat miniszteriális előadója 1934. január 25-én a parlamentben a törvényjavaslat vitájában. 63 A légiforgalmi egyezmények tartalmazták a legnagyobb kedvezmény biztosítását a „kereskedelmi légiforgalomban." A németek kívánságára ez a rendelkezés kimaradt a német-magyar légiforgalmi egyezményből. „...Tekintettel arra, hogy Németország tart fenn légivonalat Magyarország területén s így a rendelkezés meghagyása elsősorban német érdek lett volna, nem látszott indokoltnak, hogy a... rendelkezésekhez ragaszkodjunk"- írja a kereskedelemügyi minisztere Magyarország Németország és Olaszország után Franciaországgal is légiforgalmi egyezményt írt alá 1935. július 3-án. Magyar-francia légiforgalmi egyezmény kötésére már 1924-ben is történt kísérlet a magyar légügyi diplomácia részéről, sikertelenül. 65 „...Magyarország és Franciaország között a kereskedelmi légiforgalom már rövidesen a világháború befejezése után megindult, a jelenleg közlekedő Air Francé francia légiforgalmi vállalat jogelődei a legelső külföldi légiforgalmi vállalatok között voltak, melyek Magyarország területe felett menetrendszerű légiforgalmat bonyolítottak le. Ennek dacára légiforgalmi egyezmény megkötésére hosszú ideig nem került sor, mert Franciaország, mint az. 1919. évi párizsi általános légiforgalmi egyezmény /C1NA/ egyik kezdeményezője, nem szívesen kötött oly egyezményt, amely teljes egészében nincs összhangban a fenti egyezmény rendelkezéseivel. Az. állandó menetrendszerű forgalmat a mindenkori francia vállalatnak magyar részről adott engedélyokirat biztosította, a Franciaországból hazánk felé irányuló magánlégiforgalom /sport- és túrarepülés/ pedig az utóbbi időkig csekélyebb volt, mint a többi Franciaországhoz hasonló aviatikával rendelkező európai államokból. Az 1932-33. években mindkét részről közeledés történt egymás álláspontja felé s a Magyarország iránt mind több érdeklődést mutató francia sportrepülés is kívánatossá tette a két állam közötti légiforgalom lehető megkönnyítését. Az 1934. évben felvett tárgyalások eredménye az ... egyezmény, amely ismét jelentős lépés azon az úton, hogy Magyarország az. európai légiforgalomban az öt megillető szerephez jusson. Az egyezmény szükségességét mindennél jobban mutatja az a körülmény, hogy az egyezmény aláírása óta - bár az még nincs megerősítve - a Franciaországból hazánkba berepülő magánrepülőgépek száma ugrásszerűen növekedik. " 66 278
