A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

hajlandóság mutatkozik légügyi egyezmény megkötésére Magyarországgal. A magyar kormány légügyi egyezménytervezetet adott át az S.H.S. Királyságnak, a tárgyalások azonban eredménytelenek maradtak.

50 1923-ban lejárt a Nemzetközi Légiforgalmi Rt. (CIDNA) 1923. augusztus 24-én öt évre kapott koncessziója. A társaság engedélyokiratát a magyar kormány 1928. augusztus 24-ére felmondta. A légitársaságot „...az. a veszély fenyegeti, hogy országunkban még a békeszerződés által ránk rótt korlátozások idejéből származó előnyös helyzetét elveszíti... A békeszerződés nyomása alól csak részben szabadult és még mindig rendkívüli nehézségekkel küzdő légi politikánk részére ezen kedvező helyzet kihasználása nem mellőzhető... A társaságnak adandó újabb concessio ellenében, általa kíséreljük meg nyomást gyakorolni a nehezen megközelíthető S.H.S. államra." - írja Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter 1928. március 24-én minisztertanácsi előterjesztésében. A kormánynak a társaság engedélyokiratának ideiglenes, 1928. december 31-ig történő meghosszabbításátjavasolja, mivel a társasággal az új engedélyokiratról lefolytatandó tárgyalások hosszabb időt vesznek igénybe és „...nehogy a forgalmi év közepén szakadjon meg a nemzetközi reláció." 1928. június 19-én a külügyminisztérium számjel táviratban utasítja a párizsi magyar követet, „...hogy a francia kormánynál közbenjárni szíveskedjék oly értelemben, hogy az támogassa a jugoszláv kormánynál a budapest-fiumei magyar légivonal létesítésére irányuló törekvésünket. Amennyiben a francia kormány kieszközölné számunkra azt, hogy magyar társaság engedélyt nyerne a Budapest-Fiume vonalon /Zágrábon át/ rendszeres légiforgalom lebonyolítására, a magyar kormány a Nemzetközi Légiforgalmi Rt. /azelőtt Franco-Roumaine/ koncesszióját meg fogja hosszabbítani... A társaság francia tőkével alakult, francia érdeket szolgál, vezérigazgatója: Duval francia tábornok. A társaságnak igen nagy érdeke, hogy a legrövidebb vonalon, tehát Magyarországon keresztül tartson fenn összeköttetést a Balkánnal. Ez azonban francia politikai érdek is egyúttal, s feltehető, hogy a francia kormánynak nem közömbös, vajon a társaság az új koncessziót, amelynek elnyerésére törekszik, megkapja-e a magyar kormánytól vagy sem. Erre vall, hogy de Vienne itteni francia követ már eljárt egy ízben a miniszterelnök úrnál a társaság átrepülési engedélyének meghosszabbítása érdekében." A magyar kormány a Pozsony-Zágráb légifolyosó engedélyezésétől sem zárkózott el, ha cserében az S.H.S. Királyság engedélyezi a BudapestZágráb-Fiume-Velence vonalat. 1928. június 28-án Korányi párizsi magyar követ számjel táviratban jelenti a külügyminisztériumnak: „...az időpont alkalmatlan Belgrádban közbelépésre és kérésünk támogatására szerb belpolitikai és kormányválság miatt és mert szerbolasz viszony feszültsége miatt szerbek magyarolasz légiforgalmat is politikai szempontból ítélik meg. " A francia kormány nem mutat közbenjárási szándékot.

53 A magyar diplomácia minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult, az S.H.S. Királyság nem kötött légügyi egyezményt Magyarországgal a feszült olasz-jugoszláv nemzetközi viszony miatt, magyar repülőgépek be- és átrepülését nem engedélyezte a délszláv állam területe felett. A magyar kormány külpolitikai okokból végül fenntartotta a légiforgalmat Budapest-Belgrád között: a Nemzetközi Légiforgalmi Rt. engedélyokiratát 1929. március 31-ig ideiglenesen, majd hosszas tárgyalások után véglegesen meghosszabbította. Viszonylagos sikernek számított, hogy francia légitársaság kötelezettséget vállalt Budapest-Belgrád útvonalon három magyar pilóta alkalmazására.

54 A magyar-olasz közvetlen légi összeköttetés 1931-ben Jugoszlávia megkerülésével, Ausztrián keresztül jöhetett létre. A Budapest-KlagenfurtVelence légijáratot a MÁLÉRT üzemeltette. 1934. április 1-én az olasz Ala Littoria S.A. légiforgalmi vállalat a Róma-Velence-Bécs járatát a magyar kormánytól kapott ideiglenes engedélyokirata alapján meghosszabbította Budapestig.

55 A magyar kormánypolitika a CINA 1929. évi rendkívüli kongresszusa után már nem zárkózott el a kétoldalú nemzetközi légügyi egyezmények kötése elől. A CINA 1929. évi június 10-16 között Párizsban tartott rendkívüli kongresszusán, amelyre 43, közöttük 13 nem tag állam képviselőit hívták meg, Magyarország is részt vett. A magyar delegáció (Szentkeresztessy Henrik légügyi 276