A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

Végül pedig a német kormány kötelezettséget vállalt aziránt, hogy a most megkötött egyezmény alapján törvényhozásilag fogja a katonai és polgári repülést Németországban szabályozni. Ezen törvényhozási intézkedéseknek megtétele előtt azonban nem volna opportunus az azok alapját képező egyezménynek szövegét nyilvánosságra hozni. A törvényhozó testületek sankcionálásra szorulnak ezzel szemben azok a légiforgalmi egyezmények, melyeket Németország a változott helyzetre való tekintettel Franciaországgal és Belgiummal kötött meg Parisban, a fentemlített jegyzékváltásokkal egy időben. Ezeknek az egyezményeknek, melyek nagy alapelvekben a Németország által már eddig is kötött hasonló megállapodásokhoz (osztrák, magyar, svéd, svájci kormányokkal kötött légi forgalmi egyezmények) igazodnak." 1926. augusztus 30-án a magyar kormány báró Korányi Frigyes párizsi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter útján jegyzéket intézett a Nagykövetek Tanácsához. „...A magyar kormánynak tudomására jutott, hogy a Nagykövetek Tanácsa kevésbé megszorítólag magyarázza a versaillesi békeszerződés 198. cikkét mint azt eddig tette. Tekintettel arra, hogy a versaillesi békeszerződés említett cikkének szövege teljesen azonos a trianoni békeszerződés 128. cikkének szövegével a magyar kormány azon biztos feltevésben van, hogy a Nagykövetek Tanácsa a trianoni békeszerződés ezen cikkét megfelelően az eddig követett gyakorlatnak ugyanúgy értelmezi, mint a versaillesi békeszerződés említett cikkét... Kéri a Nagykövetek Tanácsát, hogy a versaillesi békeszerződés 198. cikke értelmezésének a trianoni békeszerződés 128. cikkére való kiterjesztését hivatalosan közölje a magyar kormánnyal. " A magyar kormány a tárgyalások elutasításának esetén a francia érdekeltségű Nemzetközi Légiforgalmi Rt. magyarországi működésének megnehezítésével fenyegetett. Walkó Lajos külügyminiszter felhatalmazta Korányit, hogy „...amennyiben ennek szükségét látná hozza megfelelő úton tudomására a Nagykövetek Tanácsának, hogy amennyiben a fenti méltányos kívánságunktól elzárkóznék, úgy a magyar kormány a Magyarországon fennálló légügyi korlátozási feltételek betartását a Nemzetközi Légiforgalmi részvénytársaság (azelőtt Francia-Román Légiforgalmi Társaság) repülőgépeivel szemben is szigorúan megkövetelné. "

35 Briand 1926. október 26-án kelt válaszában közölte a magyar kormánnyal, hogy a Nagykövetek Tanácsa hajlandó Magyarországot ugyanolyan elbánásban részesíteni mint Németországot, ezért kéri a magyar delegáció mielőbbi Párizsba küldését. A Nagykövetek Tanácsa ezt megelőzően az osztrák és a bolgár kormányt is tárgyalásra szólította fel a légügyi korlátozásokról. Briand azt is közölte a magyar kormánnyal, hogy a magyar kormány 1924. évi jegyzéke, (amelyben elutasította az antant ellenőrzést) „...tárgyalási alapul nem szolgálhat, sőt az ezen alap elfogadására irányuló discussiót kizárja," tárgyalásokat csak arról folytathatnak, „...hogy a Németországgal szemben adott magyarázat a versaillesi szerződés 198. pontjának Magyarországon hasonló módon értelmezve a németországi és magyar helyzet egyeztessék. "

36 A Kereskedelemügyi Minisztérium a magyar tárgyaló-delegáció (amelyben a külügyminisztérium részéről Barcza György párizsi követségi tanácsos, a kereskedelemügyi minisztérium részéről Vassel Károly vett részt) tagjainak adott tárgyalási utasításában Magyarország számára a német eredmény elérését tűzte ki célul. „...A németországi légügyi helyzet kialakulására a locarnoi megegyezés volt mérvadó. Minthogy nekünk ilyen politikai vezérfonalunk nincsen, a Nagykövetek Tanácsa nagyobb engedményeket mint Németországnak tenni nem hajlandó. A tárgyalások eredményeképpen várható maximum tehát a német eredmény... Magyarország képviselőjére tehát az a feladat hárul, hogy a németek által elért eredmények Magyarországra való kiterjesztésénél azok csorbát ne szenvedjenek és hogy Magyarország részéről kívánt ellenszolgáltatások lehetőleg korlátoztassanak. Mert bizonyos, hogy több ellenszolgáltatást kívánnak tőlünk, mint a németektől, tekintettel arra, hogy locarnoi alap nincsen és a kis entente is hasznot fog akarni. Ezért számolnunk kell azzal, hogy Magyarországnak az 1919-es konvencióba (CINA egyezmény - E.L.) való belépését kívánják, támogatva ezen követelésüket azon tények által, hogy a közvetlen előttünk tárgyaló Ausztria és Bulgária már tagjai ezen konvenciónak. 271