A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Szabó Attila: A gázturbinás repülőgép-hajtóművek és repülőgépek műszaki fejlődése 199

Az 1800-as évek közepétől egyre kisebb szerepet kapnak a szélkerekes berendezések, szélmalmok, melyek pedig már i.e. 900-tól munkára fogták a szél energiáját (Perzsia). A szélerőt ekkortól fokozatosan az egyre kifinomultabb és nagyobb teljesítményű gőzgépek váltják föl. 1874-től terjednek a vízsugár motorok háztartási gépek erőforrásaként. Az első világháború táján tűnnek el az villamos és belső égésű motorok robbanásszerűen terjedő használata következtében. 1880-ban megjelenik a 90-95%-os hatásfokú, nagy energiájú vízesések kihasználására alkalmas akciós turbina, melynek eredete Leonardóig vezethető vissza. A kifejlesztő Lester Pelton amerikai mérnök. 1883-ban megszületik a Laval-turbina, az első gőzturbina, amely energiát is termel. A svéd feltaláló akciós turbinája dinamók hajtására született meg. Sir C. A. Parsons gőzturbinájával megteszi próbaútját az első turbinás gőzhajó, a Marine Steam Turbine Co. Turbinia nevű 42 tonnás kísérleti vízi járműve. A legnagyobb sebessége az addigi leggyorsabb hajó 120%-át éri el. Parsons nevéhez más érdekesség is fűződik. A londoni műszaki múzeumban őrzik az egyik első turbógenerátort 1884-ből. A berendezés a mai nagy erőművi turbinák és ezen túl a repülőgépgázturbinák közvetlen ősének is tekinthető. A villamos áram előállítására szolgáló dinamók bemutatása után nyilvánvalóvá vált, hogy gazdaságos működtetésükhöz az akkori gőzgépek még nem felelnek meg. Parsons fejlesztette ki azt a gőzturbinát, amely kis mérete mellett 18000-es percenkénti fordulatszámot adott le. E nagy fordulatszámhoz már speciális dinamót is kellett tervezni. Az 1890-59 számon nyilvántartott szabadalom írja le a szerkezetet. Hasonló generátor szolgáltatta 1886-ban egy szabadtéri korcsolya-rendezvény során a világításhoz szükséges feszültséget, amikor a jótékony célú összejövetelt este is folytatták a Newcastle-i kórház támogatásához szükséges pénz összegyűjtéséhez. 1896-ban elkészül az első nagyobb teljesítményű vízerőmű, mely 12000 kW villamos teljesítmény előállítását teszi lehetővé. A turbinákat a Niagara vízesés energiája hajtja. 1900-ban a közönség elé kerül az első többlépcsős gőzturbina, melyre a feltaláló, Auguste Rateau 1896-ban kapott szabadalmat. 10 év múlva már alig találni hagyományos gőzgépet azokon a területeken, ahol turbinák is alkalmazhatók. 1903-ban Charles Curtis akciós-reakciós gőzturbinát készít, melyben állólapátok terelik a forgórészre a gőzt, a munkaközeget. 1905-ben Marcel Armengaud és Charles Lemale elkészítik az első, hasznos teljesítményt is leadni képes gázturbinát, melyet egy Laval-gőzturbina átalakításával nyernek. Ugyanebben az évben Németországban Hans Holzwarth is épít hasonló berendezést. Az első gyakorlati próbálkozás azonban a norvég Egidius Elling nevéhez fűződik, gépezete azonban éppen csak saját üzemének fenntartását volt képes biztosítani, levehető plusz tengelyteljesítményt még nem volt képes szolgáltatni. 1913: René Lórin kidolgozza a torlósugár-hajtómű elméletét. 1915-ben Fonó Albert torlósugár-hajtóműves légi torpedóját a Monarchia hadvezetése számára ajánlja föl. Javaslata nem talál támogatókat. 1928ban szabadalmat kér a repülőgépek hajtására szolgáló torlósugár-hajtóműre. 1921-ben elkészíti az első nem stabil (járművek hajtására szolgáló) gázturbina terveit a francia Guillaume, terve azonban csak papíron valósul meg. 1924-ben a kisnyomású közegek esetében is hasznos teljesítményt eredményező Kaplan turbina Viktor Kaplan osztrák feltaláló munkája eredményeként születik meg. 1928: Fonó Albert német szabadalmat kap a torlósugár-haj tóművel végzett szuperszonikus repüléssel kapcsolatban. 1930 január 15-én Frank Whittle szabadalmi leírást nyújt be gázturbinás hajtóműre vonatkozóan. 1935-ben a Heinkel cég megkezdi a sugárhajtóműves repülőgép tervezését. Hans Pabst von Ohain fizikus Hahn főmérnökkel együtt dolgozik a gyakorlati megvalósításon. A prototípus 1937ben már a próbapadon működik A működőképesnek bizonyuló hajtómű mellé a Giinter testvérek és K. Schwarzler alkotta meg a He-178-as gép sárkányát. 1939 június 20-án a Peenemündei kísérleti telepen alig három hónappal a rakétahajtóműves He-176-os gép repülése után Erich Warsitz az új gázturbinás gépet is berepüli. A repülést forradalmasító új hajtómű bemutatkozása tehát ehhez a 202