A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Hídvégi János: 100 éves a magyar dízelmotor 175

A Ganz-Jendrassik motorok első példányai 1927-ben készültek el, I Jm 130 típusjelöléssel, 130 mm-es furattal és 160 mm-es lökettel, 1000/min fordulatszámnál kb. 8,95 kW (12 LE) teljesítménnyel, 210 g/LEó fogyasztással, kb. 30%-os hatásfokkal. A motorok jelölése a későbbiekben is minden motornál következetesen ugyanaz maradt, az első római szám a hengerszámot jelentette, a J betű Jendrassik nevét jelöli, a következő kis és nagy betű egy típuson belüli módosításra utalt, majd következett a hengerfurat mm-ben és 1934-től egy „ / " jel után megadták a motor löketét is mm-ben. Az első évben az egy - és a kéthengeres példányok készültek el, 1928-ban pedig követték ezeket a négy- és hathengeres motorok, amelyek stabil, vasúti járműbe és hajóba építhető kivitelűek voltak. A motorok kitűnően sikerültek. Különösen a sínautóbuszok motorjai járultak hozzá, hogy Jendrassik György nevét világszerte ismertté tették. A Ganz vagongyárában pedig megindult egy a magyar viszonyok között páratlanul álló motorfejlesztés, melynek eredményeként rövid időn belül piacra kerültek a különféle stabil, hajó - de főként vasúti jánnűmotorok. Az első dízelmotoros sínautóbuszt 1928-ban az akkori Duna-Száva-Adria Vasút részére készítették, majd ezeket követték a Magyar Államvasutak mellékvonalaira épített motorkocsik, melyekből már exportáltak is. 1934-ben megépítették az első "Árpád" dízelmotoros sínautóbuszt, új gépészeti, erőátviteli és kocsiépítési elvek szerint. A nemzetközi siker nem sokáig váratott. Elsőként Egyiptom rendelt 10 db. dízelmotoros motorkocsit, majd a külföldi rendelések egész sorozata következett: Argentína, Belgium, Bulgária, Délafrikai Unió (Délafrikai Köztársaság), India, Jugoszlávia, Lengyelország, Pakisztán, Rhodézia, Románia, Spanyolország, Uruguay részére készültek dízelmotoros motorkocsik és többrészes motorvonatok. A második világháborúig négy világrészben 554 Ganz gyártmányú dízelmotoros motorkocsi került forgalomba, 121 300 kW (165 000 LE) összteljesítménnyel és mintegy 120 millió lefutott kilométerrel. A második világháború után a járműgyártás újabb lendületet kapott és villamos és mechanikus erőátvitelű motorkocsikat, egyszerűbb, vagy luxuskivitelű, maximális utas-kényelemre berendezett korszerű motorvonatokat szállítottak Argentínának, Bulgáriának, a volt Csehszlovákiának, Egyiptomnak, a volt Jugoszláviának, Lengyelországnak, a volt NDK-nak, Pakisztánnak és a volt Szovjetuniónak is. Az első szabadalmakat és az első motorokat még a Tanulmányi Osztályon dolgozta ki Jendrassik, de 1927 nyarán, már külön osztályt szerveztek " Jendrassik Motorszerkesztési Osztály " néven. 1934-ben Jendrassik önálló tervezőirodát nyitott a későbbi motorok terveit itt dolgozták ki. Míg a korábbi dízelmotoroknál az üzemanyag befecskendezésére a motorról hajtott sűrítőt használtak, melynek sűrítése nagyobb volt mint a sűrítési végnyomás, addig Jendrassik György elhagyta a nagy teljesítményt igénylő sűrítőt, és új befecskendező-rendszert konstruált. Ez volt az első probléma amellyel foglalkozott. " A tüzelőanyagot kis részletekben, melyek pl. egy 5,45 liter lökettérfogatú, tehát már nagyobb motornál is csak 0,25 cm -t tesz ki, nagy nyomás alatt kell a kompressziótérbe befecskendezni. Ez a befecskendező szervekben kis térfogatokat tesz kívánatossá. A befecskendező-cső átmérőjének csökkenésével azonban a folyadéktömeg dinamikus jelenségei lépnek fel, aminek következtében a befecskendezőszivattyúnál uralkodó nyomáslefolyás eltorzulva kerül a porlasztóhoz. A befecskendezés kezdetén a szivattyúból nyomás és sebességimpulzus indul a porlasztó felé, amely ott esetleg visszaverődik és a befecskendező-csőben esetleg lengéseket okoz, ami ugyancsak torzításokat eredményez a szivatytyú és a porlasztó együttműködésében. A befecskendező-szervek működését tehát össze kell hangolni, mert különben káros utóbefecskendezések léphetnek fel, amelyek a tökéletes égést meghiúsítják".

4 A befecskendezést Jendrassik függetlenítette a motor fordulatszámától és olyan befecskendezőszivattyút tervezett, amelynek nyomólökete a motor fordulatszámától függetlenül rugó hatására történik, amelyet a motor vezérműtengelye "húz " fel a szívólöket alatt. A befecskendezett üzemanyag mennyiségének változását a dugattyú löketének változtatásával érte el. f 4. ábra) 4 Műszaki Nagyjaink I. 157. P. 182