A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

BEVEZETŐ 5 - Dr. Berta István – Dr. Katona András: Múzeumok a századfordulón 7

A gyűjteményei és a kiállításai egyaránt foglalkoznak a természetvédelemmel, a vadászattal, vadgazdálkodással, az állattenyésztéssel, a szőlészettel és borászattal, valamint a kertészettel. A gyűjtemények - a kezdetektől - eredeti tárgyakat, dokumentumokat, modelleket és maketteket tartalmaznak. Jelentős az évek során az ország különböző részein felépített filiálé hálózat is, amely az alapítástól napjainkig folyamatosan bővül. 1896-ban, a millennium évében Budapesten, a Városligetben kialakított bemutatók sorában kapott helyet a Közlekedésügyi Csarnok, amelyben eredeti járművek, rajzok, fényképek, dokumentumok, térképek a vasút és a közút fejlődését mutatták be (11. ábra). Külön csarnokban állították ki a hajózás és folyamszabályozás eredményeit. A kiállítás óriási közönségsikerére tekintettel a szervezők az összegyűjtött anyagot együtt tartották, és egy állandó múzeum létrehozását határozták el. 1899 május l-jén nyílt meg a közönség előtt a m. kir. Közlekedési Múzeum, ahol a millenniumi kiállítási gyűjtemények mellett a posta és távírda fejlődését is bemutatták (1911-től gyűjtötték a repülési tárgyakat és dokumentumokat). A Közlekedésügyi Csarnok, amelyet Pfqff Ferenc MAV felügyelő tervezett, ideiglenes építmény volt. Fokozatosan állandóvá alakították át (12. ábra). A reprezentatív épület szépsége, a kiállított tárgyak gazdagsága és érdekessége tette a gyűjteményt a főváros egyik leglátogatottabb múzeumává (13., 14., 15. ábra). Az intézmény vezetői és munkatársai a MÁV állományában voltak, a múzeum is az Államvasutakhoz tartozott. A kor legkiválóbb szakemberei külső munkatársként vettek részt a gyűjteményfejlesztésben és a kiállítások szervezésében. A Közlekedési Múzeum nemzetközi méretekben is ismert és elismert lett. A második világháborúban két bombatalálat következtében súlyos károkat szenvedett az épület és a gyűjtemény. Hosszú évekig bizonytalan volt a gyűjtemény sorsa, végül szerényebb formában ugyan, de helyreállították az épületet. A múzeum munkatársai restaurálták a sérült műtárgyakat. 1966 április 2-án újra megnyílt a Közlekedési Múzeum. Az újranyitást követően tovább folyt a gyűjtő, feldolgozó munka, amelynek "eredményeként" a múzeum kinőtte a kiállítótereit. Az átmeneti megoldások csak enyhítették a gondokat, de végleges megoldást nem adtak. így került sor a hetvenes évek második felében egy új épületszárny építésére, amely 1986 végére készült el. 1985-ben pedig megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár egykori csarnokában - társbérletben az Ifjúsági és Szabadidőközponttal - a Repüléstörténeti és Űrhajózási kiállítás. A Közlekedési Múzeum, hasonlóan a Mezőgazdasági Múzeumhoz, jelentős országos kiállítóhálózattal rendelkezik, melynek egyedeit különböző időpontokban és gyűjtőkörrel a helyi és a szakmai igények alapján hozták létre. így ma már a Közlekedési Múzeumhoz tartozik a Kocsimúzeum Párádon, a Nagycenk-i Széchenyi Kiállítás egy része, a kisvasút és a skanzen, a Paks-i Vasúti Múzeum, a Deák téri MILLFAV Múzeum, a Kossuth Múzeumhajó és a Szentendrei Tömegközlekedési Múzeum gyűjteményének több darabja. 11. ábra A millenniumi kiállítás Közlekedési Csarnoka 16