A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Bálint Sándor. Győr és környékének autóbusz-közlekedése 1925-1950 között 151

Győr és környékének autóbusz közlekedése a második világháború után. 1945. március 25-én a front elérte Győrt. A szovjet csapatok 28-án szállták meg a várost. Az ideig 24 légitámadás érte a várost. A bombázások és a harci cselekmények áldozatául esett a Győri Általános Közlekedési Vállalat Kft. központi bázisa és a telepei is. Több mint 20 autóbuszát nyugatra vezényelték, csak egy maradt Győrben, az is kiégett, a többi járműve elpusztult. A harcok elmúltával a Vilmos császár úti telep pincéjéből kiásott szerszámgépek kijavításával indult meg a munka április elején. Inkei László igazgató vezetésével hozzáfogtak az autóbusz roncs helyreállításához. Augusztusban a Dunántúli Szabad Nép már ír a vállalatról, megemlíti, hogy Hessky Máriát a főkönyvelőjét és Borenich István tisztviselőt az igazoló bizottság igazolta. Augusztus 30-án közli, hogy 29-én megindult Győr-Budapest között az első autóbuszjárat a MÁVAUT kezelésében. A közúti személy, és árufuvarozás nem indulhatott meg a megyében, mert az autók forgalomba tartását még nem engedélyezték, a lovaskocsik forgalmát pedig korlátozták. Dr. Tézsla József alispán rendeletet adott ki a jegyzőnek, amelyben közölte: "A vármegyében sokan foglalkoznak fuvarozással akkor, amikor a földek megművelésére nincs elég igásállat. Országúti fuvarozást csak igazolvánnyal lehet végezni. A termelő bizottságok, illetve a községi elöljáróság feladata, hogy esetenként ilyen igazolvánnyal lássák el a fuvarozási szándékozókat." 19 A vármegyei rendőrséget felhívja az alispán, hogy az igazolvány nélkül fuvarozóktól a lovat el kell kobozni és mezőgazdasági munkára beállítani. Októberben Budapestre utazott dr. Höfer Andor tanácsnok a gépkocsik üzembentartásának engedélyezéséről tárgyalni. A Kereskedelmi- és Közlekedésügyi Minisztériumban közölték vele, hogy a régi engedélyeket meghosszabbítják, ha tulajdonosaikat a megyei, városi, járási bizottságok 19 Csak engedéllyel lehet fuvarozni. Dunántúli Szabad Nép. 1945. szeptember 22. l.p. igazolták már. A kérelmezők beadványait először a megyének, vagy a városnak kell elbírálni, csak azután küldhetők a minisztériumba engedélyezésre. E kihallgatás alkalmával kenőolajat, üzemanyagot, gumiabroncsot is kért a város és a megye részére. Miközben folytak az előkészületek a közúti fuvarozás beindítására, az alispáni hivatal, illetve a város mérnöki hivatala felmérte a közutakban és a műtárgyakban esett károkat, kiderült, hogy a megye valamennyi acélhidját elpusztították, fahídjait megrongálták. A város összes, azaz 15 db hídja megsemmisült. Legegyszerűbben a földutakat állították helyre. Helyi erőkkel nagyobb munkálatokra októberben kerülhetett sor amikor a sághegyi bazaltbányából megindult a zúzalék szállítása a megyébe. Először a győr-öttevény-magyaróvári, valamint a magyaróvár-bezenyei utak javításába kezdtek. Némileg felgyorsult a kőszállítás, amikor Vorosilov marsall képviseletében Lovutzkin vezérőrnagy, Koszov vezérőrnagy a szovjet hadsereg tisztjei Gerő Ernő és Varga Lászlónak képletesen magyar kezelésbe adták a MÁV-ot.

20 A nagyarányú szénhiány, mozdony- és vasúti kocsi hiánya, továbbá a pálya romos állapota miatt ugyan akadozott a vasúti közlekedés, de a sok vagonnyi kő lehetővé tette az utak ideiglenes kijavítását. A városban is betömték a bombatölcséreket, az utakról eltakarították a törmeléket, a Waggon gyárban is dolgoztak már. Az utakat a gyalogos forgalom jellemezte. Egyre égetőbb problémává vált a közlekedés. A Dunántúli Szabad Nép 1945. november 22-én a következőket írja: "...Egyik legsúlyosabb csapásként nehezedik a város dolgozóira a háború óta a város területén belül az autóbusz leállítása. Meszsze külvárosokból gyalogolnak be a munkások és tisztviselők munkahelyeikre ami nemcsak fáradtságot jelent mert órákkal előbb kell felkelniök, hanem sokkal több cipőt kell szaggatniok. Több alkalommal felvetettük azt az ötletet, hogy valamilyen szükségmegoldással oldják meg a kérdést, de mindig azzal utasítottak vissza bennünket, hogy nem áll rendelkezésére semmiféle közlekedési eszköz. Amint értesülünk az ügyet most ismét a 20 Újra magyar kezelésben a MÁV. Dunántúli Szabad Nép. 1945. október 24. 2.p. 168