A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Bálint Sándor. Győr és környékének autóbusz-közlekedése 1925-1950 között 151
autóbuszok vonalán viszonylag elfogadható állapotban legyenek az utak. Gondot általában az okozott, hogy közműfektetés, csőtörés, esetleg útjavítás miatt az autóbuszokat eredeti útvonalukról elterelték és rossz, makadámútra kényszerítették. A nagy járművek döcögve haladtak, felverték a port, esős időben a sarat, olykor az utasok ruhája kárára. Ők is tiltakoztak. A por ellen gyakori locsolással próbált a tanács védekezni, a mérnöki hivatal az olajozással is kísérletezett, nem sok eredménnyel. Mind a locsolás, mind az olajozás sokba került. Ezért is igyekeztek az autóbuszok vonalán az elkerülhetetlen munkálatokat gyorsan befejezni. Olyan tervek is születtek, hogy az autóbuszok után kerekeken guruló víztartályokat kapcsolnak, kivitelezésükre azonban nem került sor. Sokat vitatkoztak róla. A kereskedelemügyi miniszter 1930 júniusában úgy rendelkezett, hogy a győr-pannonhalmagyőrszentmártoni utat központi keretből kijavíttatja, kilátásba helyezte a megyeszékhelyről dél felé húzódó utak rendbetételét is. Békefyék nyomban koncessziót kértek Győr-Ménfő (Ménfőcsanak)Tényő-Sokorópátka, és Győr-Ság-PázmándfaluNyalka-Táp-Tápszentmiklós vonalra. Az időközben alispánná kinevezett Skultéty Miklós a márciusi vármegyei kisgyűlésen kijelentette a megye örül az autóbusz-vonalhálózat bővülésének, a Tápszentmiklós felé vezető út a nyárra elkészül, de a másik vonalat aggályosnak látja, mert 1933-ig aligha nyílik lehetőség rendbetételére. Miközben a többi fuvarozó forgalma visszaesett, Csillagék újabb üzemágakkal gyarapodtak. Árufuvarozási engedélyt kértek és kaptak 30 kmes körzetre, hullafuvarozásra is berendezkedtek, továbbá üzemüket bővítették, iparengedélyt váltottak ki és karosszériagyártásba kezdtek. A minisztérium hozzájárult a kérelmekhez, az autóbusz engedélyt is kiadta bizonyos megszorításokkal. 1931. augusztus 8-án indult meg az első autóbusz Tápszentmiklósra. A Győri Hírlap 1931. augusztus 13-án ezt írja róla: "A vármegyei hatóságok annakidején a közúti forgalom fejlődése gyanánt szívesen látták ezt a vállalkozást, nemcsak javasolták az engedély megadását, de amennyire módjukban állt, az utakat is járhatóvá igyekeztek tenni. Az érintett 11 község lakossága is örömmel látta, szombaton reggel az új alkalmatosság megjelenését, amely a távoli községek számára valóságos jótéteményként mutatkozik, de az egész vonalon is alkalmas arra, hogy a vicinális vasút menetrendjét üdvösen kiegészítse. Annál nagyobb volt a meglepetés a nyúlfalusi és a nagycsésfalusi körzetek közönségének, hogy ők az autóbuszt csak Tápszentmiklós felé használhatják, míg Győr felé tilos. Ezt a korlátozást azonban nem az autóbuszvállalat csinálta, maga a kereskedelmi minisztérium írta elő. Nehéz megértetni az érdekelt négy község lakosságával, hogy habár az iparengedély megállapítja Győr és az említett helyek közötti menetdíjakat, sőt a megállóhelyek kijelöléséről is gondoskodik, a lakosság mégis meg van fosztva attól, hogy a falun átrobogó autóbuszra szállhasson, ha történetesen valaki lekésett a reggeli vonatról és mégis ott kell lennie 9 órára mondjuk a törvényszéki tárgyaláson. Ilyen példát az élet naponta akárhányat produkál. Ezért találjuk érthetőnek, ha az érdekelt községek vezetői módot igyekeznek találni arra, hogy a számukra érthetetlen, de annál sérelmesebb korlátozás megszüntetésével, minden akadály nélkül használhassa mindenki a neki alkalmas időben és irányban haladó közlekedési eszközt. Szomorú volna, ha a vicinális vasút bevételi eredményét napi 2-2 autóbuszjárattól kellene megvédeni." A községek vezetői, a megye javaslatával ellátott kérelemmel fordultak a minisztériumhoz. A levelezés megindult, hosszan elhúzódott, a főhatóság azonban hajthatatlan maradt. Csak jóval később használhatták a vasút mentén fekvő községek lakói az autóbuszt. A ménfői vonal beindítására később került sor. 1931-ben elkészült a megyét, a Kisalföldet átszelő Budapest-Dorog-Győr-Moson-HegyeshalomBécs közti országút. Május 30-án megindult a Barry és Tsa.cég kezelésében Bécs-Budapest között az autóbusz-forgalom. A magyar üzlettárs a MA VART volt. Az út elkészültével Csillagék esetenkénti járatokat indítottak Győrből Ausztriába, az ilyen távoli útra a luxus kivitelű RábaKrupp nagy autóbuszukat használták. Minthogy az esetenkénti programokra nem kellett mindig nagy autóbuszt kiállítani, újabb, kisebb alvázat rendeltek a győri gyárban, kocsiszekrényét saját karosszéria-műhelyükben építették meg. Ez az autóbusz tolótetővel készült nyáron, az utasok 161