A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Barkóczi Jolán: A Magyar Középponti Vasút kisajátítási ügyei Pest megyében 269

2. hétfő 3561 fő, 3. kedd 3631 fő, 4. szerda 3729 fő, 5. csütörtök 3780 fő, 6. péntek 3890 fő, 7. szombat 3880 fő. Lőrinci, vecsési, üllői és monor tés. 1845. június 15 -21. 15. vasárnap . 75 fő, 16. hétfő 2050 fő, 17. kedd 2050 fő, 18. szerda 2167 fő, 19. csütörtök 2167 fő, 20. péntek 2360 fő, 21. szombat 2350 fő. E munkajelentéseket Somogyi József írta alá, akit Pest megye 1845. január 15-én nevezett ki rendőrbiztosnak a Magyar Középponti Vasút pest-debreceni vonalára.

8 1845. nyarán 10 hadnagyot is alkalmaztak rendfenntartóként a vasút építkezésén.

9 A Pest megyei vasúti kisajátítási iratanyag megőrizte azoknak a többnyire régi szolgáknak, katonáknak, őröknek a rövid életrajzát, akik a Középponti Vasút építéséhez felügyelő hadnagyságra jelentkeztek. „ Pajor Titus úrhoz, Pest vármegye szolgabírójához, mint a Magyar Középponti Vasút ezen megyebeli szolgabírójához, mint a Magyar Középponti Vasút ezen megyebeli szentlőrinci puszta felé menő *Borosy 246. p. 9

Pogány 79. p. ágánakpolitialis felügyelőjéhez" 1845. április 16-tól érkeztek a kérvények. íme néhány rövid önéletrajz a vasúti szolgálatra jelentkezőktől: - Králik János, 28 évig volt lovas és udvari őr. - Dániel József Vácott volt szűrszabó mesterlegény. - Liptai István - bármilyen vasúti szolgálatra jelentkezik - 14 évig volt udvari hajdú, 1843. árpilisától Demjén István ügyvédnél szolgált. - Szaniszló Mihály, 1837-től negyedfél évig Cegléden volt városi darabont, majd Bicskey Lajos hajdúja. - Tury József 1829. június 25.-1844. július 10.: Pesten volt Kendeley Ferenc, Nyáry Pál, Helmeczy Mihály inasa. - Simon Mihály józsefvárosi lakos, 7 évig volt katona, 6 évig Pest városának lovas őre. - Balog László kocsmáros, tanult szakmája mészáros, most kocsmabérlő. IRODALOM Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése = Fejezetek Pest megye történetéből. Bp., Pest megyei Levéltár, 1990. 231-294. p. Fenyvessy Adolf: Az első magyar vasút története. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1883. 129 p. Pogány Mária: Vállalkozók, mérnökök, munkások a magyar vasútépítés hőskorában (1845-1873). Bp., Akadémiai Kiadó, 1880. 170 p. 277