A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története 1945-ig 35
A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek fejlődése 2. táblázat Év Közút Vasút Víziút Hajózás Posta, távírda Aviatika Egyéb Archív Összesen 1899 103 2148 125 292 1209 _ _ 3 877 1901 110 2620 291 292 2625 5 938 1905 139 5146 300 300 2964 94 8 943 1910* 39 3788 62 242 778 5 9 608 14 522 1915 55 3870 62 252 868 8 32 12 127 17 269 1925 84 3844 62 255 2005 50 34 14 137 20 471 1930 87 3847 63 256 2127 150 60 14 580 21070 1935 119 4039 67 286 2138 129 73 14 792 21643 *Az archívumi anyag külön került a tárgyi gyűjteményektől 1908-tól. tősebb szerzemények csak a háború után kerültek a múzeumba. 85 Teljesen mellőzték 1945-ig a fogatolt jármüvek gyűjtését, pedig a vasút megjelenése előtt ez volt az egyetlen és sok fajtájú és formájú szárazföldi közlekedési eszköz. 1940-ben lehetőség adódott egy jelentős gyűjtemény létrehozására. Dr. Jambrekovics László külügyminisztériumi osztályfőnök, a királyi magán- és udvartartási javak zárgondnoka a vár istállójában lévő nagyszámú hintóra, lovasjárműre, lószerszámra hívta fel a múzeum figyelmét. Samarjay Lajos ezt azzal utasította vissza, hogy a fogatolt járművek és tartozékaik nem illeszthetők be a múzeum gyűjtési körébe, mert a múzeum főként gépesített közlekedési eszközöket gyűjt. 86 A legtöbb működő berendezés a posta és távírda gyűjteményben volt. Mennyiségére jellemző, hogy több teremben mutatták be. Ez a gyűjtemény a második világháború után új múzeumba került. 1909-ben merült fel, de csak 1910-ben kezdődött a repülési emlékek gyűjtése és a repülési szakemberek bevonása a Szakbizottságba. Nagy értékű, a fejlődés jelentős állomásait bemutató gépeket, modelleket sikerült megszerezni tetemes költséggel. Tervezték azt is, hogy a vasúti modellekhez hasonlóan, M=l:5 léptékben elkészítik a legsikeresebb gépek modelljeit. 87 Ez sajnos nem valósult meg. összetett, sokféle anyagot tartalmazott az archívumi anyag is. Az egyik legnagyobb tétel a menetjegygyűjtemény, amelynek alapja egy magángyűjtemény volt. 1904-ben 12 567 db-ot vásároltak Hlaváts Gyula kir. főgeológustól. 88 A gyorsan gyarapodó menetjegyekből egyszerre 7392 db-ot tudtak kiállítani egy erre a célra szerkesztett szekrényben. 89 Jelentős térkép-, rajz-, festmény- és képgyűjtemény színesítette a kiállítást. Fényképeket kezdetektől fogva gyűjtöttek, sok érkezett külföldről is. Állandó fotós nem dolgozott a múzeumban, a felvételekkel és a képek elkészítésével neves fényképészeket bíztak meg, például Erdélyi Mórt. 90 A Közlekedési Múzeum alapítása óta gyűjtötte a szakirodalmat. A MÁV Igazgatóság könyvtárát beszállították a múzeumba, és a későbbiekben is a vállalatok, továbbá a múzeumok rendszeresen gyarapították az állományt. Az előbbiekben főként a kereskedelmi forgalomban nem kapható kiadványokat. 91 ÖSSZEFOGLALÁS E rövid tanulmányban elsősorban a múzeumi életet, az alapítást és a fejlődés vonalát próbáltam felvázolni. A közel százéves Közlekedési "KMA. 99/911, 175/911 86 KM A. 15/940 87 KM A. 89/911,23/924 88 KM A. 40/904, 104/912, 49/920, 57/928 89 KM A. 78/908 "KM A. 56/904 "A könyvtár nem volt nyilvános, és kölcsönzéseket sem engedett. 56
