A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 403 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: Udvari vonatok, királyi utazások 405
vonat élére és szerencsénk is volt, mert alig hogy elhagytuk az állomást, megint jelzést kaptunk a megállásra: a kocsimester ugyanis előkerült. Most már aztán őrült sebességgel folytattuk utunkat Gödöllő felé. Én ugyan nagyon aggódtam, mert fordított mozdonnyal haladtunk a sűrű forgalmas vonalon, azt sem tudtam vajon az állomások megfelelően értesítve vannak-e és emellett jéghideg szél és erős havazás nagyon megnehezítették a pálya áttekintését. De végre mégis szerencsésen megérkeztünk Gödöllőre, ahol a mozdonyt azonnal a visszautazás céljából a vonat elejére állítottuk. Végtelenül jó királyunk, bár kíséretével együtt e rossz időben, szabad ég alatt, majd egy negyed órát várakozott a vonatra, egyetlen megjegyzés nélkül fogadta el mentegetőzésünket. Az eset egyedüli következménye az volt, hogy az udvari vonatok számára menetrendet dolgoztunk ki és hogy a főudvarmesteri hivatalt felkértük, hogy ezentúl korábban közölje velünk az udvari vonatok indulási időpontját. Végül megrendeltük az első udvari kocsit. Gödöllő állomáson pedig egy ideiglenes udvari pavillon létesült. A második epizód már barátságosabb jellegű. Néhai Erzsébet királynénk érkezett elsőízben Gödöllőre; még pedig Budapesten való tartózkodás nélkül. Én kaptam a megbízást, hogy az udvari vonatot mozdonyunkkal Kőbányán megvárjam és hogy arról gondoskodjam, hogy tekintettel arra, hogy a királyné először utazott a m. k államvasutak vonalain, a mozdony kellőképpen fel legyen díszítve. Budapest akkori állomásfőnökének Kelenffy Károlynak feladata lett az udvari vonatot elkísérni. Vele beszéltem meg a mozdony feldíszítését is. Az állomás rendelkezett ugyan zászlókkal, de mi azon a véleményen voltunk, hogy királynőnkről lévén szó, a dekoráláshoz virágok is kellenek. Bementünk tehát a városba virággirlandokat rendelni. A megbeszélések alatt az is eszünkbe ötlött, hogy egy csokrot is kellene átnyújtanunk, tehát azt is megrendeltük. Megérkezett a királyné jövetelének napja és a virágot is elhozták nekünk. Szép nyári nap volt, délután egy órára vártuk a vonatot Kőbányára. Ez pontosan be is Jutott és az ún. császárváltónál, tehát nyílt pályán állott meg. Az osztrák államvasutak mozdonyát lekapcsolták és helyét elfoglalta a miénk. Mialatt én a kapcsolást ellenőriztem és utána lassan végigmentem a vonat mentén, kihozták a nagy dobozt a csokorral az udvari kocsi elé és ott letették a földre. Nagyon izgatott voltam és titkon abban reménykedtem, hogy Kelenffy föl fogja használni a szándékosan hosszúra nyújtott ellenőrzés idejét és átfogja adni a csokrot. De ő azt nem tette, hanem mikor én a mozdonyhoz visszatérve, elértem az udvari kocsit, ott találtam őt a nagy doboz előtt állva, míg királynénk a vonatablakból kíváncsian figyelte a jelenetet. Itt tenni kellett valamit. Kinyitottam tehát a dobozt, kivettem a csokrot és azt Kelenffy felé nyújtván felszólítottam őt, hogy mint a forgalom képviselője adja át a csokrot. Kelenffy azonban azon a véleményen volt, hogy ez nekem, mint fiatalabbnak feladata és nem akarta a csokrot átvenni. E percben egy szívetnyerő mosolyt láttam a királyné arcán átsuhanni. Kitalálta, hogy miről van köztünk szó. A következő pillanatban hozzánk lépett az udvari utazási rendező és úgy döntött, hogy a csokrot mindkettőnknek kell átadnunk. És így is történt. Gödöllőn pedig az az öröm ért bennünket, hogy láttuk, amint a királyné magával vitte a csokrot a kastélyba. " 30 Az udvari utazások különleges fénye, a ritka esemény, az esetleges kitüntetések reménye a helyszínre vonzotta a vasutasokat. 1910-ben a MAV Igazgatósága körlevélben fordul az üzletvezetőségekhez. „ Tapasztaltuk, hogy az udvari vonatokat az üzletvezetőségek túl sok tisztviselővel kísértetik, akiknek jelenlétére a szolgálat érdekében nincs szükség, megjelenésük feltűnést kelt és indokolatlan költséget okoz. " 31 Elrende30 Forscher Adolf: Visszaemlékezés, mi volt és hogyan volt 50 évvel ezelőtt. Az ötvenesztendős államvasutak (szerk.: Halmos István). Bp., 1918. 57-60 old. 31 OL MÁV. 323008/1910. MÁV lg. az üzletvezetőségeknek. 1910. okt. 19. 424
