A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története 1945-ig 35

kor a tárgyak értéke 85 000 korona volt, 1906ban pedig már 278 000 korona.

28 Alapvetően két nézet, két teljesen eltérő álláspont ütközött a múzeum szerepéről, céljáról, de mindkét vélemény a múzeumi tárgyak szeretetét, a múzeum iránti elkötelezettséget tükrözte.

29 Az egyik nézet szószólója Zielinszky Szilárd volt, aki talán éppen helyzeténél fogva egy új múzeum felépítését javasolta a Duna-parton, a Műegyetem mellett. Legfőbb érve az volt, hogy a múzeumi tárgyaknak az oktatást kell szolgálniuk és kívánatos, hogy a hallgatók helyben tanulmányozhassák azokat. A javasolt helyszín a város központjában lett volna, mivel így könynyebben elérhető. Az épület terveit Pecz Samuval készíttette el, aki a kor jeles építésze volt, és valóban egy városképbe illő, impozáns múzeum tervét alkotta meg. A másik nézet képviselője a múzeum igazgatója, Banovits Kajetán volt, aki a meglévő épület bővítését tartotta célszerűnek Szerinte a múzeum legfőbb feladata a közönség igényeinek kiszolgálása, a közművelődés, ami nem zárja ki az oktató funkciókat, hiszen a hallgatók bármikor felkereshetik, a szakemberek pedig, ha valóban érdeklődnek, szintén látogathatják: „...A Közlekedési Múzeumnak főleg retrospectívnek kell lennie, s az egyes szerkezeteket lehetőleg keletkezésükben, fejlődésük különböző fázisaiban s jelenlegi állapotukban kell bemutatni és pedig oly módon, hogy a laikus közönségre nézve is tájékoztató, oktató és művelő hatással legyen. Sehol a világon nem csináltak múzeumokat oktatási célból, hanem általában a közművelődés szempontjaiból. Mindez nem zárja ki azt, hogy ezen intézményeket az oktatás is fel ne használhassa saját céljaira. "

30 A Városligetben a múzeum több más, már ismert múzeummal együtt kulturális centrumot alkotott. A legfőbb érve pedig az volt, hogy a meglévő épület bővítése lényegesen kisebb költséggel jár, mint egy teljesen új múzeumé, és ehhez részletes költségvetést is készített. A meglévő múzeum bővítésének terveit is Bano28

Magyar Statisztikai... Bp., 1902. 239. p. 29

1911. évi Felügyelőbizottsági jegyzőkönyvek, Banovits Kajetán tanulmányai a véglegesítésről ^KM A. 53/911 vits készítette el. A Műegyetem mellé képzelt épület költsége 2 858 070 korona lett volna, míg a bővítési költség csak 869 355 korona, az udvarok lefedése nélkül. Ez nyilvánvalóan hatásos érv volt, ám mégsem ez volt a legfőbb oka annak, hogy a Felügyelőbizottság 17 tagja az igazgató elképzelését szavazta meg, három ellenében. A tagok is több érvet sorakoztattak fel, illetve erősítettek meg a bővítés mellett. Nem értettek egyet az oktatás kizárólagosságával, mivel egyetlen múzeum feladata sem lehet a tanulók képzése, hiszen a Mezőgazdasági Múzeum sem gazdászokat képez, mint ahogy a Szépművészeti Múzeum sem festőket. Külföldi múzeumok példáit felsorakoztatva sem tartották indokoltnak az egyetem mellé telepítést, hiszen a bécsi, berlini múzeum, vagy a Deutsches Museum sem kapcsolódik oktatási intézményhez. A nehezebb tárgyak szállítása is kézenfekvőbb volna a Városligetben, mert a vágány adott. A közlekedéssel kapcsolatban pedig Banovits percre kiszámolta, hogy a meglévő múzeum megközelítése semmivel sem rosszabb, illetve bonyolultabb, mint az újé lenne, sőt még kevesebb gyaloglással érhető el. A beterjesztett javaslatra a minisztériumból nem érkezett válasz. Később, 1914-ben újra szóba került a múzeum véglegesítése, hiszen a bérleti jog hamarosan lejárt. Banovits Kajetán újabb tervet készített, valamivel kisebb épületbővítést képzelt két különálló tömbben.

31 Sajnos sem az egyik, sem a másik tervből nem valósult meg semmi, közbeszólt az első világháború. A húszas, harmincas években a gazdasági helyzet nem tette lehetővé a múzeum bővítését, a költségek a fenntartásra, a legfontosabb értékek megmentésére voltak elegendők. Egyetlen bővítés született a két világháború között: Samarjay Lajos - aki korábban a MÁV elnök-igazgatója volt -, a múzeum harmadik igazgatója egy kis toldaléképületet emeltetett, lényegében irodaként, mert ő már gyakran tartózkodott a múzeumban.

32 A múzeum áttelepítésének gondolata később is felmerült. A vasút 100 éves évfordulója alkalmából Samarjay Lajos reménykedett, hogy is31 Az épülettervek összehasonlításáról. Dr. Dienes Istvánné: A KM bővítésének tervei... Bp., 1983. 403-424. p. n

Mináry József kézirata 41