A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359

4.8. Kossuth és a hajózás A fiumei kikötő fejlesztéséért. „Tengerre, magyar!" Hajóépítés a magyar tengerparton. 4.9. A 48-as „ Javaslat" A Széchenyi-féle „Javaslata magyar közlekedési ügy rendezésérül" alapelvei és vízépítési, vízrendészeti, hajózási részei. Az 1848. évi XXX. te. 4.10. A hajózás a szabadságharc idején A hajók szerepe a hadi cselekményekben. 4.11. Hajósok Jellegzetes hajós foglalkozások a gőzhajózás térhódítása előtt és után. Életforma, társadalmi helyzet, munkakörülmények. 5. HAJÓZÁS MAGYARORSZÁGON AZ OSZTRÁK KÖZIGAZGATÁS IDŐSZAKÁBAN (1849-1866) (6 ív) 5.1. Politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok Az osztrák közigazgatás magyarországi szervezete, az ország új területi felosztása. 5.2. A DGT korlátlan uralma A DGT a Rotshild-bankház érdekeltségében. A vállalat jogi és gazdasági monopóliuma. A DGT mint bányatulajdonos; a mohács-pécsi vasút jelentősége. A vállalat magyarországi üzletköre. 5.3. A vízi utak A hajózható belvízi utak helyzete, állapota, kikötők és berendezéseik. 5.4. A hajópark A DGT önjáró hajóegységei és uszályparkja. A Bajor Gőzhajózási Társaság hajóinak átvétele. A hajópark specializálódása, áru- és személyszállító hajók. Az Óbudai Hajógyár fejlődése, termékei, dolgozói. Hajóépítő üzemek Újpesten. 5.5. A belvízi forgalom A DGT utas- és áruszállítási teljesítményei, jellegzetes szállítási viszonylatok. A nagyobb kikötők forgalma. Üzleti eredmények. 5.6. Megszűnik a DGT jogi monopóliuma Az 1856. évi párizsi kongresszus és az 1857. évi bécsi szerződés hajózási következményei: szabad hajózás a Dunán a parti államok számára. Kisebb magyar hajózási vállalatok (Győri Hajóipar Rt., Középdunai Magy. Hajózási Társaság stb.) alakulása a korszak végén. 5.7. Tengerhajózás Gőzhajóforgalom a fiumei kikötőben. 5.8. Hajósok A hajós szakmák rétegződése. Jogok és kötelességek. Társadalmi és anyagi helyzet. Társadalombiztosítás. 6. A HAJÓZÁS TÖRTÉNETE A KIEGYEZÉSTŐL A TRIANONI BÉKÉIG (1867-1920) (11 ív) 6.1. Politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok Magyarország helyzete az Osztrák-Magyar Monarchiában. 6.2. A DGT és a magyar hajózási vállalatok A DGT fejlődése, változatlan gazdasági monopóliuma, forgalma. Újabb önálló kisvállalatok alakulása, működése, gazdasági helyzete, illetve megszűnése. 6.3. A MÁV hajózás A MÁV hajózási vállalata megalapításának gazdasági indokai. A hajópark és főbb egységei. A vállalat forgalmi területe és teljesítményei. Üzleti eredmények. 6.4. A MFTR megalapítása A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. alapításának előzményei és okai. A DGT monopóliumának megtörése. A MFTR szervezete, tevékenységi köre, forgalmi és üzleti eredményei, személyzete. Menetrend. Tarifák. 6.5. Vízi utak Az 1878. évi berlini szerződés és az Al-Duna 1896-ra elkészült szabályozása. A vízi utak állapota. Kikötők. 6.6. Hajópark A magyarországi folyami hajópark fejlődése és összetétele a századforduló idején. A hajóépítő ipar és vállalatai. A hajóépítés technikájának nemzetközi és hazai fejlődése. Újabb hajótípusok. 6.7. A folyami személy- és teherhajózás az első világháború előtt A magyarországi hajóforgalom fő útvonalai és viszonylatai. A személy- és áruszállítási teljesítmények mennyiségi és minőségi jellemzői. A hajózás szerepe a magyar közlekedésben, tekintettel a vasúthálózat kialakulására. 6.8. A balatoni hajózás A gőzhajózás kifejlődése. Kikötők. Hajópark. Járatok. Forgalom. Gazdasági eredmények és nehézségek. 6.9. Tengerhajózás A fiumei kikötő kiépítése. Magyar tengerhajózási vállalatok és tevékenységi területük. Szerepük a magyar külkereskedelmi forgalom lebonyolításában. Gazdasági eredmények. 6.10. Hajósok Társadalmi és szociális helyzet. Képzés, továbbképzés, oktatás. Munkásmozgalom. 6.11. A magyar hajózás az első világháborúban A hajók és a hajózás szerepe a háborús szállításokban. Veszteségek. 6.12. A Tanácsköztársaság időszaka A Tanácskormány hajózási intézkedései. 7. A MAGYAR HAJÓZÁS TÖRTÉNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1920-1945) (6 ív) 7.1. Politikai, társadalmi, gazdasági viszonyok A Horthy-rendszer. 7.2. A trianoni békeszerződés következményei A víziút-hálózat csökkenése és hatása a hajózási forgalomra. A tengeri kikötő elveszítése. A hajópark csökkenése. A Duna, mint nemzetközi vízi út, forgalmának megváltozása. Hajózási vállalatok. 7.3. A magyar hajózás gazdasági helyzete Konkurenciaharc a hajózási vállalatok között, illetve a hajózás és a vasút között. Tarifapolitika. A magyar hajózás az 1929-es gazdasági válság idején és a 30-as években. Üzleti eredmények. 7.4. Vízi utak A hajózóutak és kikötők állapota. A Budapest Csepeli 393