A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története 1945-ig 35
megjelenésre. Alapterülete 3550 m 2 , a kupola, amelynek fesztávolsága 26 méter volt, nyolc rácsos oszlopon nyugodott. Felső része 17,5 m átmérőjű, nyolcszögletű vasszerkezetes sipkaboltozattal záródott. Belső magassága 34 méter, külső magassága 62 méter volt (L, 2., 3. ábra). A járműcsarnok 20 méter fesztávolságú, Polonceau-vasfedéllel fedett, főszaruzatai 6 méter távolságra voltak egymástól. A kupola tetőzetét pala fedte, a hosszcsarnokét részben üveg, a természetes megvilágítás miatt. 8 Az épület erőteljes, monumentális hatását apró, finom részletek fogták vissza, főként a homlokzati részeken. 1895. január 18-án Philipp mérnök, a kiállítás igazgatója tűzte ki az épület területét, és ezzel indult el a munka. A fő kivitelezést a Lamberg S. és fia cég végezte, a szerződést 1895. január 15én írták alá az Államvasutakkal. Feladata volt a föld-, kőműves-, ács-, asztalos-, lakatos-, üveges-, mázoló-, tetőfedő és szállítási munkák elvégzése, összesen 132 239,46 Ft értékben. A határidőt 1896. április 15-ben jelölték meg, továbbá 80 Ft/nap késedelmi díjban is megállapodtak. 9 A Danubius Magyar Hajó- és Darugyár Rt. állította elő az épület vasszerkezetét. Szvadló Ferenc cége végezte a vasszerkezeti munkákat. A vállalkozókat kötelezték a belföldi anyagok felhasználására, amennyiben külföldi terméket alkalmaztak, annak vámköltségét a vállalkozóra terhelték. A bádogosmunkákkal a Steiner Annin és Ferenc céget bízták meg. Az épület színes üvegablakai pedig nem kisebb művész, mint Róth Miksa keze munkája. Az építkezés idején számos probléma adódott. Már májusban a Lamberg cég a munkások elbocsátásával fenyegetőzött, mert a főcsarnok vasoszlopai nem készültek el. Máskor a Steiner áJMK 1. ábra. A Közlekedési Csarnok 'Az épület műszaki leírása: Bálint Zoltán: Az ezredévi... 9 A csarnok építéséről: Építési napló. KM A. VII. 255. Bécs, é. n. 39-45. p. 37
