A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359

KÓCZIÁNNÉ DR. SZENTPÉTERI ERZSÉBET Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között A nemzetközi múzeumi világban tapasztalható fellendülés az 1980-as évekre elérte a Közlekedési Múzeumot is, bár azoknak a létesítményeknek a tervezése, amelyek ebben az évtizedben megvalósultak, már lényegesen korábban megkezdődött. Lehetséges, hogy többen vitatják azt a megállapításunkat, amely szerint a tanulmányunk tárgyához választott évtized a múzeum történetének legalább olyan jelentős periódusa volt, mint az 1899-es megnyitás, vagy az 1945 utáni újjáépítés. Az épületbővítésekre és az un. filiáléhálózat kiépítésére vonatkozó tényadatok azonban mind ezt bizonyítják. A Közlekedési Múzeum az összes múzeumi alapfunkciót ellátó, legnagyobb hazai műszaki múzeummá nőtte ki magát, s a tudományos munkát illetően a közlekedéstörténeti kutatások egyetlen országos hatáskörű intézményévé vált. A múzeumban folyó tudományos tevékenység fokról fokra alakult és fejlődött annyira, hogy 1980-ra már értékelhető tanulmányok tárgya lett.

1 A következőkben ezek folytatására vállalkozunk, kitérve az elért eredményekre és a feltárt hiányosságokra, annak tudatában, hogy a múzeumok jövőjének egyik legfontosabb meghatározója a bennük folyó tudományos munka. I. 1980 végére az intézmény tudományos irányító testületének véleménye szerint kialakult egy létszámában nem nagy, de tevékenységét l

Dr. Czére Béla: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban. A Közlekedési Múzeum Évkönyve V. 1979-80. Közdok., 1981. 173-199. p. tekintve igen aktív múzeumi gárda, amely az évek előrehaladtával egyre magasabb színvonalon vált alkalmassá a tudományos munkára. A továbblépés egyik nyilvánvaló feltételeként a létszám növelése került előtérbe, mind a kutatói állomány, mind pedig a segédszemélyzet körében. A másik feltétel a szervezeti keretek átalakításával függött össze, amely a tudományos munka irányításának és ellenőrzésének korszerűsítésére irányult. Az intézkedések meghozatalára ösztönöztek a kormányzati döntéseket követő különböző múzeumi törvénymódosítások, valamint a kapcsolódó főhatósági szabályozások és a tudományos kutatás rendjére és fejlesztésekre vonatkozó tudománypolitikai határozatok. A tételes hivatkozásoktól eltekintve a következőkben a végrehajtás során kialakult közlekedési múzeumi változásokat összegezzük. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára 1981-ben az illetékes minisztérium - a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium - előterjesztésére hozzájárult a kutatói besorolások alkalmazásához, ami egyben azt jelentette, hogy a közlekedéstörténeti kutatási feladatok ellátására a Közlekedési Múzeumot országos kutatóhellyé nyilvánította, hasonlóan a többi országos múzeumhoz. A Művelődési Minisztérium 1984-ben tette közzé a muzeális közgyűjtemények új működési és ügyrendi szabályzatára vonatkozó rendeletét, amelynek alapján viszonylag rövid idő alatt elkészült a Közlekedési Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ). (Jóváhagyása és kiadása már 1985ben megtörtént.) Az SZMSZ lényegében az 1980-81. évi változásokból kiindulva, de azok tanulságait levonva építette fel a Közlekedési Múzeum szer359