A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története 1945-ig 35

DR. MOLNÁR ERZSÉBET A Közlekedési Múzeum története 1945-ig A MÚZEUM ALAPÍTÁSA Az ipari forradalom és nyomában a gőzmozdony feltalálása gyökeresen megváltoztatta az utazási szokásokat. Európában és Amerikában megállíthatatlanul nyomult előre a vasútépítés, és páratlan felfutása után hatalmas iparággá vált, a gazdaság, a társadalom és a politikai élet meghatározó tényezője lett. A vasút megjelenése az élet minden területére kihatott. Új foglalkozások és iparágak sorát hívta életre, új típusú vállalkozókat teremtett. A tőkebefektetések, a gyárak, az üzleti élet modern formáját alakította ki, másrészt a műszaki tudományok gyors fejlődését és széles körű elterjedését segítette elő. A vasút alapvetően megváltoztatta az utazási szokásokat, nagy tömeg számára lett elérhető az utazás, és ezzel az életmódban, az életformában idézett elő változásokat. A „távolság legyőzése" egyben az emberi kultúra átalakulását is maga után vonta. A 19. század közepétől már több-kevesebb rendszerességgel szerveztek ipari bemutatókat, amelyek célja az új termékek bemutatása, megismertetése volt mind a szakemberekkel, mind az érdeklődőkkel. A bemutatók egyfajta reklámot szolgáltak, de több esetben a bemutatott tárgyak alapjait képezték a később kialakuló műszaki múzeumoknak. Az 1851. évi londoni világkiállítás volt az őse a világ egyik legnagyobb műszaki múzeumának a South Kensington Science Museumnak (ma: Victoria and Albert Museum). Az 1876. évi philadelphiai kiállítás anyagára épült a Smithsonien Museum of History and Technology.

1 'KorekJ.: Bp., 1977. 44. p. Magyarországon az 1885. évi országos kiállítással kapcsolatban merült fel egy vasúti múzeum létrehozásának gondolata, de sajnos az összegyűjtött anyag elkallódot. A már meglévő múzeumok - pl. a Magyar Nemzeti Múzeum - a klasszikus múzeumi gyűjtőkörben gondolkodtak. Elvben a hazai műszaki élet eredményeit reprezentáló darabok gyűjtése sem lett volna idegen tőlük, azonban a múzeum mint fogalom köré elsősorban a hagyományos - régészeti, néprajzi, képzőművészeti - alkotások kapcsolódnak. 1896-ban, a millennium évében nagyszabású kiállítást rendeztek. A Városligetben kialakított bemutatók sorában méltán kapott helyet a Közlekedési Csarnok, amely a magyar ipar egy már jelentős eredményeket elért ágát reprezentálta. Az eredeti járművek mellett számos dokumentum, rajz, fénykép, térkép a vasút és a közút fejlődését mutatta be, ehhez kapcsolódott a posta és távírda bemutatója is. Külön csarnokban kapott helyet a hajózási rész, a már akkor szenzációnak számító fiumei kikötő és a Vaskapu szabályozásának bemutatása. A közlekedésügy az egész kiállítás X. csoportjaként szerepelt. Az ezredévi kiállításnak óriási sikere volt, annak ellenére, hogy később több kritika érte, pl. a néprajzi falut. Az Iparművészeti Múzeum és Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményét is ekkor alapozták meg. A mai Közlekedési Múzeum is a millenniumi kiállításnak köszönheti létét. A bemutató nagy sikert aratott a közönség körében és a későbbi igazgató, Banovits Kajetán erősen szorgalmazta az anyag egybentartását. A szervezéskor ismét felmerült a vasúti múzeum létesítésének gondolata: ...,,A vasúti kiállítás végrehajtására 35