A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
Katona András: A Közlekedési Múzeum 1990-1992. évi munkája 15
illetve tartsunk fenn (MÁV, MAHART, MALÉV, BKV, LRI, HUNGAROCAMION stb.). 1991-ben is képviseltettük a múzeumot az IATM, ICOM, MUT(Közép-európai Múzeumok Szövetsége) és ICOHTEH szervezetek rendezvényein, illetve részt vettünk ezek munkájában. (IATM vezetőségi ülés Bernben, IATM éves konferencia Berlinben, ICOHTEH kongresszus Bécsben.) A külföldi műszaki és közlekedési múzeumokkal való tudományos-műszaki együttműködésünk elsősorban a németországi múzeumokkal volt eredményes. A német-magyar együttműködésről általánosan megállapítható, hogy az egyesítés miatti szervezeti és pénzügyi változások akadályozták a volt keleti tartományok múzeumaival való kapcsolatok fejlesztését. A berlini múzeummal több évre szóló munkatervünk van. Ebből nem valósult meg a szakemberek tanulmányúti cseréje, a német fél pénzügyi problémái miatt. A prágai Technikai Múzeumból és a brnói Technikai Múzeumból 2-2 szakembert fogadtunk. A múzeumból összesen 33 fő kiutazására és 13 fő fogadására került sor. Intézményünknek 1991. évre a költségvetési törvényben meghatározott előirányzata 59 100 eFt, a saját tervezett bevételünk 2 millió Ft volt. Év közben az alacsony költségvetési juttatás, valamint az áremelkedések részbeni ellensúlyozásaként pótelőirányzatokat biztosítottak az intézmény számára. így a rendelkezésünkre álló pénzeszközök a következőképpen alakultak: A költségvetés (eFt-ban): - eredeti támogatás 59 100 - bázismódosítás 16 000 - nagyjavítás 15 075 - központi utasításra kiég. közműv., dolgozók bérfejlesztése 2 678 - saját bevétel 6 529 - pénzmaradvány 3 234 - kiszámlázott ÁFA 1 385 - kamatbevétel 444 - „Építés, feji." alapítvány 500 - átfutó bevétel 58 950 Összesen: 163 895 A rendelkezésre álló pénzforrásból kiadásaink a következők szerint alakultak (eFt-ban): 1. működési kiadások 142 141 2. nagyjavítás 10 305 3. beruházás 3 741 4. maradvány A költségvetési előirányzatunkból 3000 eFtot tudtunk beruházásra elkülöníteni. Ebből meg kellett sürgősen oldani az újonnan elkészült műhelyek berendezését, gépi felszerelését. A raktárak közötti műtárgyszállításhoz szállítóeszközt (targoncát) szereztünk be. Elkezdtük az elavult híradástechnikai eszközök és a fotólabor eszközeinek korszerűbbre cserélését. A vidéki filiáléink karbantartását, restaurálását, illetve az ezeket a feladatokat ellátó személyzet könnyebb és gyorsabb mozgatását elősegítendő egy vegyes használatú tehergépjárművet szereztünk be. Tovább folytattuk a számítástechnikai rendszer bővítését, nemcsak a központilag előírt gyűjtemény nyilvántartási, hanem a gazdasági feldolgozás területén is. A Petőfi Csarnok nyílászáróinak javítása, a központi épület elektromos főkapcsolójának cseréje, fűtési rendszerének javítása, sérült elektromos kábelének kicserélése, a Petőfi Csarnok ablakaira rács készíttetése, a Tatai úti épületek statikai vizsgálatának elvégeztetése és a megerősítés megkezdése, mint nagyjavítások valósultak meg. Szakkönyvtárunkban a számítógépes rendszer kiépítése szintén egy pályázat - „Számítógépes közlekedés - a szakmai információs rendszer létrehozása" című - nyújtott lehetőséget. Intézményünk alaptevékenységének szerves része a tudományos kutatás eredményeinek bemutatása a látogatók részére. E cél érdekében törekedtünk szakmailag igényes és a közönség körében is népszerű kiállítások - köztük vendégkiállítások - megvalósítására. Folytattuk a „Hónap műtárgya" sorozatot, amelynek keretében egy vagy több értékes műtárggyal, dokumentummal ismerkedhettek meg a múzeumlátogatók. 25