A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kovácsyné dr. Medveczki Ágnes: Vidéki városaink tömegközlekedésének kialakulása és fejlődése 1914-ig 181

A motor- és pótkocsikat a Roessemann és Kühnemann kocsigyár készítette, a villamosberendezéseket egy svájci cég szállította. A vasút megnyitásakor három motorkocsi volt forgalomban, összesen hét motor- és két pótkocsi alkotta a szombathelyi villamosvasút járműparkját. A kéttengelyes motorkocsikban 18 ülőés 10 állóhely volt. A központi telepen hat kocsi részére épült kocsiszín és műhely. A szombathelyi villamosvasút érdekessége volt, hogy a kocsikra postaládát szereltek, ezt a vasútállomásnál ürítették. A viteldíj 1908-ban 16 fillér volt. A vasút megnyitását követő évben 261 ezer utast szállítottak, 1900-tól az utasszám 400 ezer körül mozgott, 1913-14-ben érték el a 500 ezer fős forgalmat. 5.2. Az első vidéki normál nyomtávolságú villamosvasút Hazánk első normál nyomtávolságú vidéki villamosvasútja Miskolcon épült. A Szinva völgyében fekvő város, közlekedési szempontból, történetének korai korszakától mindig fontos szerepet játszott. A nagyvasúti vonalak kiépülése után születtek meg az első tervek városi vasút építésére. A nagyvasút építésével kapcsolatban a város szempontjából a legnagyobb probléma a vasúti állomás helyének kijelölése volt. A várost érintő első vasútvonal (a Debrecen-Tokaj-Miskolc-Kassa vonal) miskolci állomását a mai Tiszai pályaudvar helyén kívánták megépíteni. Ez a város akkori szélétől 2 km távolságban volt. A város minden tiltakozása ellenére sem tudta elérni, hogy az állomás a város szempontjából kedvezőbb helyen épüljön. Az 1870-ben megnyitott hatvan-miskolci MA V-vonal is a Tiszai pályaudvart használta. A város ipara és kereskedelme szempontjából fontos volt a gömöri vasút megépítése is. E vonalnak külön állomást létesítettek, a Gömöri pályaudvar később teherforgalomra szolgált. A századfordulón Miskolc még csak 41 ezer lakosú város volt, területe 53 km

2

, a népsűrűség 815/km

2

. Az 1870-es években éppen a pályaudvar el208 helyezésével kapcsolatban szóba került a lóvasút építése, de ez anyagi okok miatt meghiúsult. Gőzvontatású helyi vasutat is terveztek, de a megvalósítás késett. A késlekedés végül a korszerűbb közlekedési eszköz létesítését segítette. A miskolci villamosvasút közigazgatási bejárást 1895. március 25-én tartották, az engedélyt 1896-ban kapták meg a vállalkozók. Az 1897. július 10-én megnyitott villamosva sutat a Ganz cég készítette. Egy fő- és egy mellékvonal épült, hosszuk 6,5 km volt. A fővonal a Tiszai pu.-Gömöri pu.-Búza térSzéchenyi u.-Vörös templom útvonalon vezetett, a szárnyvonal a Búza térnél ágazott el. A fővonalon nagy volt a forgalom, de a szárnyvonalon alig akadt utas. A fővonalon, ahol 12 perces menetsűrűséget vezettek be, 15 megálló volt. A mellékvonalon 7 megállóhelyet jelöltek ki, ezen a vonalon a kocsikat „szükség szerinti" sűrűséggel járatták. A villamosvasút az 1897-ben alakult Miskolci Villamossági Részvénytársaság, illetőleg a Részvénytársaság Közlekedési Vállalatok Számára (Tröszt) érdekkörébe tartozott. Az új villamosvasút csak részben oldotta meg a város közlekedési gondjait, nem elégítette ki a Vasgyár és Diósgyőr között jelentkező közlekedési igényeket. Ezért egy újabb vonal építésére került sor, ezúttal gőzmotorkocsis üzemmel. A Vörös templomtól a Vasgyár érintésével Diósgyőrig vezető vasutat 1906. július 11-én nyitották meg, helyiérdekű vasútként. A vonalat az 1905-ben alakult Miskolc Diósgyőri HÉV Rt. vette át az engedélyestől. 1908ban villamosították, és üzemkezelését a Miskolci Villamossági Rt.-re bízták. Az MVRT az 1910. július 7-én forgalomba helyezett hejőcsabai vonallal tovább bővítette a hálózatot. 1912-ben újabb vonalhosszabbítást, az egyvágányú hálózat kétvágányúra való átépítését tervezték. A háború kitörése miatt az elképzelések valóra váltására már nem került sor. A miskolci villamosvasút megnyitásakor a járműpark 9 db motor- és 4 db pótkocsiból állt. A kocsikat a Ganz gyár szállította, nemcsak a Villamosvasút Rt. részére, hanem az MDV számára is (11. ábra). 1914-ben 18 kocsival bonyolították le az utasforgalmat. A miskolci villamosvasút megnyitását kö-