A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

gatóság előtt ismeretes, hogy a győztes hatalmak által Magyarországgal szemben megszabandó békefeltételek tárgyalására ezen feltételek ismerete nélkül, bizonyos feltevések alapulvételével kell előkészülnünk. Nevezetesen pedig abból a reánk nézve felette kedvezőtlen két feltevésből kiindulva folytak eddigelé a vasútügyre vonatkozó tanulmányok, hogy az idevonatkozólag - a maguktól értetődő különbségektől eltekintve - a nekünk átadandó békeelaborátum ugyanolyan határozmányokat fog tartalmazni, amilyenek elfogadására Ausztria kényszeríttetett. Ami pedig különösen a határok megszabását illeti... az úgynevezett Clemenceau-féle vonal értelmében történhetnék. Az utóbbi, igen kedvezőtlen feltevés alapulvétele azért látszott célirányosnak... hogy az előkészített elaboratórium a tényleges határozmányok megismerése után könnyen lesz a megfelelő értelemben módosítható,... nem forogván fenn egyébként, mint a legsötétebb vonalak törlésének, illetve enyhítésének szükségessége. "

4 A béketárgyalásokat előkészítő vasúti vonatkozású statisztikai és közlekedéspolitikai iratanyag, annak ellenére, hogy meglehetősen hiányos állapotban maradt fenn, azt bizonyítja: a Kereskedelemügyi Minisztériumban a békefeltételek ismerete nélkül is olyan szakmailag alapos dokumentumokat készítettek elő a párizsi békekonferenciára induló magyar küldöttség számára, amelyeket a békeszerződés szövegének ismeretében is alig kellett megváltoztatni. A béketárgyalásokra előkészített vasúti vonatkozású anyag legnagyobb hiányossága a felsorakoztatott statisztikai adatok hitelességének - az adatszolgáltatás hiányosságából és elégtelenségéből fakadó - bizonytalansága volt, különösen pl. a vasúti gördülőanyag-állomány vonatkozásában, vagy a vasút tényleges vagyoni állapotát illetően. Erre utal, hogy a Jóvátételi Bizottság részére szükséges statisztikai összeállítások céljaira a kereskedelemügyi miniszter 1920 februárjában valamennyi önálló kezelésű hazai közforgalmú vasúti igazgatóságot újabb adatszolgáltatásra utasította, „mivel az eddigi szolgáltatott adatok és egybeállítások az állam4

KM Arch. - Kereskedelemügyi Minisztérium (továbbiakban: Ker. Min.) 78.175/1919. szám/15. vagyon kimutatására, illetve a jóvátételi bizottság részére szükséges összeállítások céljaira nem... kielégítők."

5 * A trianoni békszerződés XU. része „ Kikötők, víziutak és vasutak" megnevezéssel foglalkozott a közlekedéssel. Tartalmi vázlata a következő: I. cím. Általános rendelkezések (268-273. cikk) II. cím. Hajózás I. fejezet. A hajózás szabadsága. (274. cikk) II. fejezet. A Dunára vonatkozó rendelkezések. 1. Közös szabályok a nemzetközinek nyilvánított vízihálózatokra (275-284. cikk) 2. A Dunára vonatkozó különös szabályok. (285291. cikk) ül. fejezet. Vízügyi rendelkezések (292293. cikk) ül. cím. Vasutak I. fejezet. Az átmenet szabadsága Magyarország részére az Adriai tengerhez. (294. cikk) II. fejezet. A nemzetközi szállításra vonatkozó rendelkezések. (295-299. cikk) Ül. fejezet. Gördülő anyag. (300. cikk) IV. fejezet. Vasúti vonalak átengedése. (301. cikk) V. fejezet. Egyes vasúti vonalakra vonatkozó rendelkezések. (302-307. cikk) VI. fejezet. Átmeneti rendelkezések. (308. cikk) VII. fejezet. Távírók és távbeszélők (309-310. cikk) IV. cím Vitás kérdések eldöntése és az állandó érvényű rendelkezések felülvizsgálása. (311-313. cikk) V. cím Különös rendelkezések. (314. cikk) 5

KM Arch. - Ker. Min. 34.183/1920. szám/12. Másolat a MÁV Igazgatósági 19.903/1920. számhoz. 144