A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

DR. EPERJESI LÁSZLÓ Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között Tanulmányunk a következő kérdésekre keres választ: mit tartalmazott és milyen következményekkel járt Magyarország közlekedését érintően a trianoni békeszerződés; mit tartalmaztak a Magyarország által a párizsi békekonferencia elé terjesztett ezzel kapcsolatos dokumentumok (jegyzékek); miként alakultak Magyarország közlekedési kapcsolatai, a nemzetközi személy- és áruszállítás az OsztrákMagyar Monarchia felbomlása után kialakult környező új államokkal, Ausztriával és az un. kisantant (Csehszlovákia, Románia, SzerbHorvát-Szlovén Királyság) államokkal; milyen, a magyar nemzetgyűlés által törvényekbe is iktatott nemzetközi kapcsolatokat alakított ki közlekedéspolitikájában Magyarország az 1920-as évek elején. Terjedelmi korlátok miatt írásunkban csak a vasúti közlekedéssel foglalkozunk, ez esetben is néhány fontos részletkérdésre összpontosítva; a szintén rendkívül jelentős hajózási, vízügyi kérdések valamint a légi közlekedés tárgyalására a későbbi évkönyvekben térünk vissza. írásunk tényfeltárásra törekedett, annál is inkább, mivel történeti (és közlekedéstörténeti) szakirodalmunkban - és még inkább az ilyen témájú ismeretterjesztő publicisztikában - gyakran az alapvető tények is alig vagy tévesen ismertek. * A béketárgyalásokra való felkészülést a bolgár front 1918. szeptemberi összeomlása után kezdték meg gr. Teleki Pál kezdeményezésére a magyar kormányzati szervek. 1918. október 8án dr. Buday László, a Statisztikai Hivatal elnöke Teleki Pállal egyetértően javaslatot tett a Kereskedelemügyi Minisztériumnak a békekonferencia céljaira speciálisan csoportosítandó statisztikai összeállítások és térképek készítésére. Ez a munka azonnal elkezdődött. (Alapul vették az 1910. évi népszámlálás eredményeit. A vasúti és úthálózati adatokat először az 1915. évi állapot szerint kívánták bemutatni, később az 1913. évi adatok mellett döntöttek.) Az októberi forradalom csak rövid időre akasztotta meg az előkészületeket, a Károlyi-kormány tovább folytatta a Wekerle-kormány által megkezdett munkálatokat. A belgrádi fegyverszüneti szerződés után, november végén, Károlyi Mihály utasítására a Jászi Oszkár vezetése alatt álló Nemzetiségi Minisztériumban, valamint a szerveződő Külügyminisztériumban is foglalkozni kezdtek a béketárgyalások előre látható problémájával. A két minisztérium munkája azonban inkább propagandisztikus célú volt, sem mint a béketárgyalások szakmai előkészítése. 1918 decemberében a Kereskedelemügyi Minisztérium - meglehetősen sikertelen - kísérletet tett a különböző helyeken (Nemzetiségi és Külügyminisztérium, Területvédő Liga stb.) folyó béketárgyalást előkészítő munkák nyilvántartására, illetve összehangolására. A Károlyi-kormány alatt különböző memorandumok készültek, amelyek azonban a Tanácsköztársaság alatt nagyrészt el is pusztultak, a megmaradt részek pedig a béketárgyalások előkészítő céljaira nem voltak felhasználhatók. Ezek közé tartozott a Kereskedelemügyi Minisztériumban összeállított „A béketárgyalások előkészítésére való vasúti, belhajózási és tengeri összeköttetés biztosítására vonatkozó anyag" is, amely kb. 1919 februárjára készült el. Ez a dokumentum 26 részt tartalmazott. 141