A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Bálint Sándor: Az első hazai városi tulajdonú autóbusz-közlekedési vállalat története 379

A városfejlesztési bizottság műszaki csoportjának december 19-én tartott ülésén Zádor Imre ismertette a villamosvasút építésének tervét. Ezen megjegyezte: ... „talán nem alkalmasak az idők arra, hogy most ilyen nagyfontosságú tervvel foglalkozzunk, de erre az a válasz, hogy a háború elmúlt, munkáskéz van, mi nem politizálunk, a közutaink villamosítása a városnak elsőrendű belügye, mely most már elodázhatatlan szükségessége Arad lakosságának. A munkálatok főként azért váltak szükségessé, mert a közúti közlekedés oly rossz állapotban van, hogy a közlekedés a meglevő útvonalakon sem tartható fenn soká ezekkel az eszközökkel. . ."

116 Megtárgyalták az ütemtervet, az építendő vonalhálózatot, a felépítendő remiz helyét is kitűzték. Az előmunkálati és az építési tervek elkészítésére a mérnöki hivatalt kérték fel. Ezt követően vizsgálták az Arad-hegyaljai vasút és az ACSEV helyzetét, ugyanis az ülésen Lőcs polgármester, és Varjassy kormánybiztos is részt vett. Varjassy egyebek mellett tájékozódni kívánt a megye közlekedési állapotairól, mert mint a magyar kormány megbízottja, Nagyszebenbe kellett utaznia, hogy a románokkal tárgyaljon a függő pénzügyi, közigazgatási és közlekedési kérdésekről. A sajtó a karácsony előtti napokban hírül adta, hogy a kolozsvári magyar csapatokat Budapestre szállítják; a román egységek december 23-án bevonultak Marosújvárra, Tordára, Nagyenyedre, 28-án megtörtént Kolozsvár teljes katonai megszállása. És ugyanazon a napon a román nemzeti gárda vonata begördült az aradi vasútállomásra, miután a magyar helyőrséget Békéscsabáig visszavonták. Az „Arad és Vidéké" december 29-i száma szerint a Katonatanács az ellenállni akaró székelyekhez akar csatlakozni, a Munkástanács azonban nyugalomra int, mert megszállásról nincs szó. Varjassy a lap december 28-i számában azt nyilatkozta: .. .„holnap reggel utazom Nagyszebenbe, ahol most már a megszállás részleteit is megbeszélhetem a román kormányzó tanáccsal. Megnyugtató körülmény, hogy nem politikai invázióról van szó, hanem a fegyverszüneti szerződés pontjainak megfelelően Aradmegyének csak egyes pontjait, így Aradot, Máriaradnát, mint fontos vasúti csomópontokat fogják megszállni. Ez a megszállás tehát nem szerződésszegés és így azt nekünk nem szabad ellenséges indulattal fogadnunk. Különben a megszálló román csapatokat rövidesen fel fogják váltani a franciák. Ma délelőtt telefon beszélgetést folytattam Pop Csicso román hadügyminiszterrel, aki szintén megnyugtatólag nyilatkozott. Kijelentette Pop, hogy amíg vissza nem érkezem Nagyszebenből, addig semmi esetre sem fogják megszállni Aradot. Pop Cs. is hangoztatta, hogy nem politikai természetű megszállásról van szó és így az aradi közönségnek oka nincs a nyugtalanságra." Ám az események más, tragikus fordulatot vettek. Az „Arad és Vidéke" december 31 -i számában megjelent „Véres utcai harcok Aradon;' c. három oldalas cikkében arról tájékoztat, hogy a román gárda belelövetett a tömegbe: hárman meghaltak, 15-en megsebesültek. A román gárdát ugyan lefegyverezték, a megtörténteket azonban már nem lehetett meg nem történtté tenni. 116 Megkezdi a város a villamos vasút építését. Arad és Vidéke, 1918. dec. 20. 4. p. 490