A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 47 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Kölber-kocsik a Múzeum gyűjteményében 67

A másik zárt hintóhoz 1969-ben, egy évvel később jutott a Múzeum, mégpedig a főváros egyik híres kocsigyártójának, Bogenfürst György Kocsigyárának

1

® leszármazottaitól való vásárlás útján (8. ábra). Történelmi érdekességét is ez adja elsősorban, mivel így két híres kocsigyárunk emlékét őrzi, illetve munkásságát dicséri. A járművet feltehetőleg nem azzal a céllal vásárolta meg a Bogenfürst gyár, hogy a kor szokásai szerint eredetiben „tanulmányozza" Kölberék munkáját. Úgy véljük, hogy árverés vagy egyéb kedvező vásárlási lehetőség révén szerezték meg a hintót, amelynek oldalán egyébként grófi családi címer található. A múzeumi szakértő bizottság úgy jellemezte a hintót, mint a századforduló divatos, elegáns kocsiját, amelyhez hasonlón közlekedett I. Ferenc József császár Bécsben és környékén, s a közismert utánzási szokások tették népszerűvé az arisztokrácia körében ezt a típust. A visszafogott luxus jeleit magánviselő zárt hintó 1900—1905 körül készült.

20 Igen jó, kb. 80%-os állapotban került a Múzeumba, fúvott gumiabroncsainak teljes lepusztulása és egy hiányzó sármentőlap mellett csak a kárpitozást és a fényezést kellett felújítani, melyet ismét a füzesgyarmati KTSZ végzett el 1972-ben. Visszatérve a hintó formai sajátosFényezési munka Az egész kocsi alapfestékeléssel és kitté léssel újra fényezve az eredeti színére. A kocsiszekrény felső része, felső oldal- és hátfaltábla, valamint a függőleges sarokoszlopok és a kocsiszekrény eleje, teteje, kocsiülés, nyak, üvegezett mellső részek, mellső tükör falemez, rudak és az összes vasalás fekete színre fényezendő. A kocsiszekrény alsó ülésoldal, alsó ülés hátfaltáblák és az ajtók alsótáblái sötét zöld színre fényezendő, a megadott színminta szerint. A kerekek piros színre fényezendők a gumi acélabroncsával, a küllők fekete csíkozásával. A feketére fényezett vasrészek piros csíkozásával a szokásos részen vonalazva. A háttábla bélés alá ecsettel beírni — Kölber Testvérek Budapest. Kárpitos munka A moly által megrágott és használattól tönkrement bélés kibontása. A kocsi belsejének újra bélelése rugós háttámlával és tömött párnázattál sötét zöld posztóval, ül. kocsiszövettel. Az új ablakrámák fekete posztóval vonandók be, az üvegek behelyezésével. A kocsi belsejébe új nyírott kocsiszőnyeg készítése, a bélésanyag hozzáillő színben. Elől a lábtartóra linóleum és gumiszőnyeg készítendő. A bakláda új fekete bőrrel vonandó be. A kocsi belsejébe, az ablakok mögé új selyem függők készítése. A tengelyek újra bőrözése. Egy új ostortartó felszerelése a mellső tükör lemezre. Egyéb munkák Két új lámpa készítése a kocsi jellegéhez igazodva, nikkelezett peremekkel és szárral. A rudakra lószerszámtartó kengyel, nikkelezett és véghüvely szerelése. A nagy tengelyvéganya, külső és belső kilincsek, valamint a nyomós féket tartó csavaranyák nikkelezése." (Készült a 470/1970. sz. ügyirati megrendeléshez) 19 „Bogenfürst Kocsigyár: A Vili. ker. egykori Fecske (most Lévai Oszkár) u. 19. alatti kocsigyártó üzem 1907-ben Metzl Károlytól került Bogenfürst György (1883—1954) tulajdonába. Bogenfürst György 1897-től tanonc, majd segéd volt az üzemben, az átvétel előtt pedig az aradi MARTA Autó Gyárban dolgozott művezetőként. 1911-ben az üzem mellett a házat is véglegesen megvásárolta. 1928-ban Józsefváros városbírájának választották. Kocsigyártóként és tervezőként kialakította a nevéhez fűződő jellegzetes kocsiformát, kocsiszekrényt. Minden kocsitípusát a részek közötti harmonikus arányosság jellemzi, hazai és külföldi kiállításokon számos kitüntetést nyert. Az 1930-as évek válságát átvészelte, a felszabadulás után kocsiszekrényeket gyártott, majd a Kölber cégtől átvett forgóalvázakat használta fel saját építésű és tervezésű kocsiszekrényeihez. Egy ilyen gálahintója látható a Közlekedési Múzeumban.'''' Budapest Lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp., 1973. 120. p. 20 Jordán Károly szakértői véleménye szerint ... „az 1905-ös évi típusok egyike, amely a legreprezentatívabb formájával tűnik ki a gyártmányainak sorozatából.'''' Meghatározását feltehetőleg a tulajdonában levő Kölber-katalógusokra alapozta. 78