A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

Veress István: A Közlekedési Múzeum 1985—1987. évi munkája 5

— a raktárainkban levő eredeti tárgyi gyűjteményeink és dokumentumaink felülvizsgálata, rendezése, a folyamatos restaurálásuk gyorsítása; — a múzeumi törvény és kormányzati rendeletek módosításai alapján új múzeumi Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozása, továbbá az ennek végrehajtását elősegítő belső szabályzatok kiadása; — az országos gazdálkodási rendhez illeszkedve új költséggazdálkodási rend bevezetése, ennek keretében a dolgozók érdekeltségét is növelő új szolgáltatási tevékenység kifejlesztése; — fontos feladatként a múzeumi állami személyzeti munka fejlesztése, szakembereink továbbképzése, a munkaerőgazdálkodás hatékonyságának növelése; — a Múzeum folyamatos bővülése, a növekvő tevékenység minőségi ellátása érdekében a létszám növelése és a munkaerő-struktúra változtatása (pl. a tudományos és a közművelési munkában a segéderők számának növelése, a műszaki munkákban a képzett szakmunkásállomány fejlesztése stb.); — a Múzeumi fiatalokkal való foglalkozásra külön programok kidolgozása; — a Múzeum valamennyi tevékenységét kiszolgáló technikai felszerelések (műhelyek gépei, biztonsági berendezések, számítógépek, videó-technika stb.) folyamatos korszerűsítése. A középtávú tervet alapulvevő éves terveket és beszámolókat rendszeresen megvitatták a Múzeum Tudományos Tanácsa és a dolgozók többszintű fórumai. A Múzeum szellemi és anyagi erőforrásait az elmúlt három évben a korábbi években megkezdett beruházásaink befejezésére koncentráltuk. Az építési munkák mellett intézményünk alap-feladatait (tudományos és közművelési munka, a gyűjtemények gyarapítása, publikálások, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése stb.) — munkatervi előirányzatainak megfelelően — eredményesen teljesítette. A folyamatosan új filiálékkal bővülő Múzeum feladatait mintegy 31—34%-os átlaglétszám növeléssel oldotta meg (131—143—134 fő), melyből a főállású dolgozók létszáma 100—112 főre, a nyugdíjas részfoglalkozású dolgozók száma 68—83 főre növekedett. Nyugdíjazások és új felvételek során fiatalodott a Múzeum személyi állománya: ma már a főállású dolgozók 30%-a 31 év alatti fiatal dolgozó, a közép- és felsővezetők (főigazgatóhelyettesek, osztályvezetők, műhelyvezetők, csoportvezetők) fele 33—44 éves korú. A feladatokkal és az elvégzett munkával arányosan sikerült folyamatosan növelni dolgozóink anyagi-erkölcsi elismerését és a szociális juttatásokat. Dolgozóink alapbére évente átlagosan 4—5%-kai, jövedelme 10—12%-kai emelkedett. Az idegen nyelvek tanulását nyelvpótlékkal, a tudományos fokozat megszerzését, az egyetemi-főiskolai végzettséget alapbér-emeléssel ösztönöztük. Az elmúlt három év során kandidátusi fokozatot kapott dr. Eperjesi László, a Múzeum tudományos titkára, egyetemi doktori fokozatot dr. Molnár Erzsébet csoportvezető és dr. Frisnyák Zsuzsa muzeológus. A munka- és védőruha ellátások mellett múzeumi költségvetésből támogattuk dolgozóink szakmai-tanulmányi kirándulásait (munkaidő-kedvezmény, közlekedési költségtérítés stb.). 1985-től dolgozóink lakásépítését, felújításait központi költségvetési alapból támogattuk; 1985—87 között 12 dolgozónk részesült a lakástámogatási alapból, összesen 400 ezer Ft-tal (60%-uk fiatal dolgozó). Az elmúlt években a Múzeum költségvetéséből évente átlag 0,8—1,2 millió Ft-ot fordítottunk jutalmazásra, ezenkívül szolgáltatásokból, külön megbízásos munkákból évente 100—120 ezer Ft juttatásban részesültek dolgozóink. 1985—87 között 26 fő kapott 5—20 év után törzsgárda elismerést. 6