A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: A Közlekedési Múzeumok Nemzetközi Szervezetének két évtizede (1968—1987) 563

győződését. E szerint a kiállításokra fordított energia megtérül a megrendezéshez szükséges kutatási tevékenység tudományos eredményeiben, a gyűjtemények gondozásában, a külső vállalatokkal, intézményekkel stb. tartott kapcsolatok intenzitásának fokozásában, illetve újak kiépülésében, és nem utolsósorban a közművelési tevékenység hatékonyságának növelésében. A konferencia következő előadásai az alábbi témacsoportokkal foglalkoztak: a gyűjtési elvek elemzése és a kiválasztás tervezett módszerei, a múzeumokban folyó tudományos munka és a várható perspektívák, az eredeti járművek általános megőrzési, valamint konzerválási, restaurálási és felújítási problémái. Néhány éve az I ATM-konferenciák egyik munkaülésének állandó programja az újonnan belépő múzeumok (vagy tagok) bemutatkozása. Ugyanakkor van lehetőség arra is, hogy a nagyobb fejlesztés, bővülés előtt vagy után levő múzeumok beszámoljanak a tervezett, illetve bekövetkezett változásokról. Például az egyik előadó ,,Régi múzeum — új köntösben" című előadásban mutatta be a stockholmi Postamúzeumot. A már említett egyik bevezető előadás mellett három magyar előadás, illetve korreferátum hangzott el: Dr. Czére Béla, a közlekedéstudomány doktora, c. egyetemi tanár a tudományos munka szerepéről,

15 dr. Molnár György tudományos munkatárs a történelmi hajók megőrzéséről, Szabó László tudományos munkatárs az út-híd gyűjtemény gyűjtési és állagmegóvási terveiről beszélt. A posta- és bélyegmúzeumok szekciója külön ülésezett a Postamúzeumban, a bevezető előadást dr. Oláh László miniszterhelyettes tartotta: A Posta- és Bélyegmúzeum története után ismertette a főbb gyűjteményi területeket. A jövő terveiről elmondta, hogy a Bélyegmúzeumban számítógépes adatfeldolgozást vezetnek be, és a Postamúzeum részt vesz abban a bizottságban, amely a Magyar Posta vizuális megújhodásán dolgozik. A szekcióüléseket követően került sor a Közlekedési Múzeum, a Postamúzeum (a Bélyegmúzeum átépítés miatt zárva tart) budapesti központi kiállításainak megtekintésén kívül a Petőfi csarnokban található állandó Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás (7. ábra), a „Kossuth" Múzeumhajó és a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumot (8. ábra), a paksi Vasúti Múzeum, a parádi Kocsimúzeum (9. ábra), a Petró tanya kocsikiállítása, a nagyvázsonyi és a balatonszemesi postamúzeumok szakvezetéssel egybekötött látogatására. A múzeumok mellett a szakmai program részét alkotta a „nosztalgia" jellegű, idegenforgalmi céllal működtetett műemléki és múzeumi létesítmények meglátogatása is. így például a konferencia résztvevői utazhattak a bugaci keskeny nyomtávolságú, gőzüzemű vasúton, valamint Budapesten a „Haraszti" gőzmozdony elővárosi szerelvényén (10. ábra), és meglátogattak egy működő gyermek-, illetve úttörő-postahivatalt Foton. A szűkebb körű szakmai programokon kívül a szervezés kiterjedt gyár (pl. GanzMÁVAG) és egyéb létesítmények (Hungaroring) meglátogatására, valamint a társmúzeumok kiállításainak vagy gyűjteményeinek (pl. az Országos Műszaki Múzeum raktárainak) megtekintésére is. Az IATM rendezvényein a magyar közlekedési kormányzatot dr. Nagy Ervin miniszterhelyettes képviselte. Az IATM közgyűlésen részt vett dr. Geoffrey Lewis, SLZ ICOM elnöke is, aki az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága meghívására érkezett az IATM és az AIWA (Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesülete) konferenciájára Budapestre. 15 L. bővebben dr. Czére Béla: Tudományos munka a közlekedés múzeumaiban. Közlekedéstudományi Szemle, 1988. évi 1. sz. 18—19. p. 575