A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 47 - Koltai Mariann: A Paksi Vasúti Múzeum 49

6. ű6/-ű. A paksi vasút történetének dokumentumai „Paks mezőváros jövője pedig örökre tönkre tétetnék a Szkfehérvári, Adony Szabolcs Paksi vasút újabban módosított kiépítése által, mert: Szeniczy Ödön érdektársai nevében is 1894 decz. 21 -én lemondott a vasútnak az ígért végpontig, a gőzhajók állomásáig feltétlenül kikötött kiépítéséről, mely végpont a közigazgatási bejárást teljesítő ministeri küldöttség előtt, általa a hajóállomások érintésével még lejebb a város alsó részén lett igérve, egyhangúlag elfogadva és kitűzve. Ennek folytán elmarad, a vasútnak a hajóállomásokkal összeköttetése, pedig csak is ezen feltétel alatt szavazott meg Paks 100,000 [frt] segélyt, ezen feltétel alatt igér Tolnamegye 3000 frt kilométerenkénti segélyt, elmarad a vasútnak Paksnál a Dunában igért, a parton kijelölt kiépítése. A drága rész elhagyásával elmarad az igért part erősítés, Paksnak az árvíz elleni megvédése, elmarad a közvetlen összeköttetés Pakson át Dunaföldvárral és az igért összekapcsolás lehetősége Tolna Mözsön át Szekszárdul. Elesne Paks az igért Bpest Adony-Szabolcs Paks Szekszárd Eszék Bosniafelé vezető fővonal előnyeiből. A hajóállomások a vasúttal összeköttetésbe nem hozatván, elmaradnak a város alatt igért elevátorok, lehetetlenné válik már csak helyszűke miatt is, hogy Paks mint kilátásba helyezve volt világ forgalmi átrakodó hely legyen az aldunáról nyugat felé, megszűnik az „Umschlagstation^ igért lehetősége. Ehelyett nyerne Paks Bpestől 138 kilométer hosszú zsákvasutat, melyből 76 klmtr másodrendű vasút építési költségein klmterenként legalább 35.000 frttal vannak előirányozva és melly drága vasútnak forgalmát Paks soha igénybe nem venné, — alábbi okokból ... Nézeteit a jövő igazolta.''' A paksi vasút történetében a döntő változást az 1976-os esztendő hozta meg, amikor is megalakult a Paksi Atomerőmű Vállalat, a magyar népgazdaság eddigi leg55