A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 47 - Koltai Mariann: A Paksi Vasúti Múzeum 49

Az elképzelés igen kedvező visszhangra talált mind a MÁV, mind a Paksi Városi Tanács és a Tolna Megyei Tanács illetékes vezetői részéről. Különösen nagy tisztelettel adózunk néhai Telek János, a MÁV Vezérigazgatóság Építési Szakosztálya volt vezetője, később vezérigazgatóhelyettes emlékének, aki felismerte ennek a területnek múzeumi jelentőségét, és maradéktalanul együttműködött a megvalósítás előkészítésében. Az első ilyen irányú tárgyalás 1978 decemberében zajlott le a MÁV Vezérigazgatóság kezdeményezésére. Itt kijelöltük az ópaksi állomás területén levő megőrzésre javasolt épületeket és a Közlekedési Múzeum vállalta, hogy tanulmánytervet készíttet a vasúti múzeum kialakítására. A múzeum telepítésének tervébe hatékonyan bekapcsolódott Paks Város Tanácsa is. A jó lendületű, lelkes munkakezdés után megvolt a remény arra, hogy már az 1980. évi Vasutas Napra kitűzzük az új múzeum megnyitását. Közben azonban számos akadály vetődött fel. Az állomásépület felújítása elhúzódott, a műszaki kivitelezés nem ütötte meg a kívánt színvonalat, de a legnagyobb gondot az anyagi források biztosítása és a múzeumi üzemeltetés költségeinek vállalása jelentette. A múzeum ügye — úgy tűnt — zsákutcába került. Ekkor a Közlekedési Múzeum vezetősége felkérte a MÁV vezérigazgatóját,

4 mérje fel az addig kialakult helyzetet és biztosítsa a Paksi Vasúti Múzeum megnyitásának lehetőségét. Az újabb, sorsdöntő helyszíni szemlére 1984. szeptember 10-én került sor, amely végre valóban elősegítette a múzeum körüli nehézségek elhárítását. A vezérigazgatói szemle nyomán a legfontosabb kérdések rendeződtek. Kiemelve néhányat: „1. A vasúti múzeum a Közlekedési Múzeum filiálé jaként, a MÁV tulajdonában és üzemeltetésében fog működni. A múzeum létrehozására vonatkozó munkát a KM és a Pécsi Vasútigazgatóság közösen folytassa úgy, hogy az 1985. április 4-re a közönség számára megnyitható legyen.'" (Á Múzeum működését a MÁV Pécsi Igazgatósága és a Közlekedési Múzeum között létrejött szerződés is szavatolja.) 2. A múzeum üzemeltetését 5—6 fő létszámmal lehet megoldani, melyet a MA V Pécsi Vasútigazgatósága biztosít. 3. A propaganda anyag költségeit és elkészítését a KM vállalja. .." (A megnyitóra elkészült a múzeum ismertetője és plakátja.) „4. A vasúti múzeumot a teljes kiépítéséig a MA V üzemelteti, utána a VII. ötéves terv során átadja a KM-nek. 5. A múzeum létrehozása Paks városának is érdeke. Ezért a Városi Tanács a múzeum létesítésével kapcsolatban szükséges kisebb beruházások megvalósításával (útépítés stb.) és esetleg lakáshoz juttatással segítséget nyújt a múzeum és környéke kialakításához. 6. Az Utasellátó Vállalat az állomásépületben korabeli vendéglátó egységet (restit) alakít ki a saját költségén... "

5 A MÁV Pécsi Vasútigazgatóság 1985 tavaszára elkészült az épületek megfelelő szintű kialakításával, a tereprendezéssel, parkosítással. Ebben a munkában nagy érdemeket szereztek az igazgatóság vezetői, szocialista brigádjainak tagjai, akik lelkes buzgalommal, jelentős mértékben elősegítették a megnyitás sikerét. Eközben a Közlekedési Múzeum — vállalásának megfelelően — elkészítette a kiállítás forgatókönyvét,

6 belső berendezési tervét, a szabadtéri kiállítás felirati terveit. A kiviielezés végső munkáira 1985. június—júliusában került sor, így július 24-re, 4 KM. irattára 125/84. sz. 6 MÁV 2970/T/84. sz. 6 KM. irattár 460/85. sz. 52