A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Rév Pál: A budaörsi közforgalmú repülőtér létesítésének története 503

várost, hogy a birtokbavétel óta esedékes kamatokat is fizesse ki a kisajátítottak számára. A bíróság által megítélt összeg a kamatokkal együtt 441 665 pengőt tett ki. Hogy a főváros végül is milyen összeget fizetett a repülőtér területének megvételéért és a repülőtérhez vezető utak kiépítéséért, csak a törvényhatóság pénzügyi bizottsági ülésén elhangzottakra hivatkozhatunk. Ebből megállapítható, hogy összesen — különböző tételek alatt — 3 millió pengőt fizetett a főváros a repülőtér, mint állami beruházás költségeihez.

15 A kisajátítási eljárás évekig elhúzódó folyamata — békés és peres ügyintézése — nem gátolta a kijelölt területen az előmunkálatok megkezdését. A belügyminiszter 1935. augusztus 23-án hozzájárult, hogy a Fővárosi Tanács megvásárolja az időközben a katonaság által is felmért, repülőtérnek kijelölt 145 katasztrális hold és 103 90 négyszögöl területet. Ugyancsak a belügyminiszter értesítette a főváros vezetőjét: intézkedett, hogy a repülőtérnek kijelölt terület Budaőrshöz tartozó részét közigazgatásilag a főváros XI. kerületéhez csatolják, valamint a kisajátítás átírási illetéke alól a fővárost mentesítsék. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter előterjesztésére a Minisztertanács 1935. október 12-i ülésén elrendelte, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni az építendő közforgalmú repülőtéren a talajegyengetési és füvesítési munkálatokat. Erre a célra más, tárcák megtakarított pénzéből 420 000 pengőt kell a kereskedelmi és közlekedési tárca rendelkezésére bocsátani.

16 A repülőtér létesítésének újabb, nagyon fontos szakasza kezdődött el a létesítményeire kiírt tervpályázatokkal. Ezek közül itt csak a két legkiemelkedőbbel foglalkozunk. Az iparügyi miniszter a budapesti nemzetközi közforgalmú repülőtér forgalmi épületének tervezésére, valamint a légi járművek tárolására, javítására szolgáló hangár építési terveinek elkészítésére nyilvános pályázatot hirdetett meg.

17 A forgalmi épület tervezésére és a környék rendezésére kiírt pályázatot 1936. április 15-ig lehetett benyújtani. A szakemberek fokozott érdeklődését bizonyította, hogy a határidőig 35 pályamunka érkezett a minisztériumba. E pályázatokat egy kiváló szakemberekből álló tárcaközi bizottság bírálta felül. A zsűri Kováts Gyula kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumi államtitkárnak elnökletével hozta meg határozatát.

18 Az első díjat Czakó László (1400 pengő), a második díjat Králik László (1000 pengő), a harmadik díjat Bándy István és Wanner János (600 pengő) építészmérnökök közös munkája kapta. A pályamunkák között voltak Hültl Hümér, valamint dr. Birbeuer Virgil mérnökök tervei is. A díjak odaítélése nehéz feladata volt a bírálóbizottságnak. A Magyar Mérnök és Építész Egyletben a bizottság szóvivője szakemberek előtt értékelve a zsűri munkáját elmondta: négy pályázó annyira megközelítette a kívánt szintet, hogy ezeknek a beérkezett pályamunkáknak helyezési sorrendjét szinte a véletlenre bízva, a bírálóbizottság végső fokon szótöbbségi szavazattal állapította meg. A szoros mezőnyben még a megdicsért, illetve díjazott pályamunkák között is volt egy-egy olyan elgondo15 L. bővebben a Fővárosi Törvényhatóság közigazgatási bizottsága 1937. március 8-án tartott ülésének jegyzőkönyvében, Fővárosi Közlöny, 1937. évi 15. sz. — A fővárost sok, burkolt formábanjelentkező költség is terhelte. Például a közlekedésügyi miniszter kérésére a Vízművekkel, Elektromos Művekkel megépíttette a repülőtér közműveit. 16 MOL K. 27. 1935. 107. b. 17 M. Kir. Iparügyi Miniszter 4.245/1936. sz. Vállalkozók Lapja, 1936. febr. 18. 13. p. 18 Vállalkozók Lapja, 1936. máj. 12. 12. p. 33 513