A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Rév Pál: A budaörsi közforgalmú repülőtér létesítésének története 503

megvásárlására, de a polgármester nem is hivatkozott erre. Mégis, a közgyűlés szavazattöbbségében bízva, a fővárosra kényszerítette a tetemes anyagi terhet. A polgármesteri előterjesztés 7 pontból álló határozati javaslat elfogadtatására kérte fel a közgyűlést: 1. A főváros területén sürgősen szükségesnek tartja egy nemzetközi közforgalmú repülőtér létesítését. 2. A Légügyi Hivatal közléséből tudomásul veszi, hogy a budai Őrsöd-dűlőben a MÁV bécsi vonalától északra a Kőérberki út két oldalán fekvő lapályos terület a nemzetközi közforgalmú repülőtér elhelyezésére alkalmas. 3. A közgyűlés elhatározza, hogy az előbb megjelölt helyen 150—200 katasztrális hold területet vásárol abban a feltevésben, hogy a kormány kieszközli, egyrészt a terület még Budaőrshöz tartozó részének a fővároshoz csatolását, másrészt a fővárost az átcsatolással kapcsolatos mindennemű kártalanítás alól mentesíti és biztosítja a kisajátítási vagyonátruházási illetékmentességet. 4. A közgyűlés tudomásul veszi, hogy a nemzetközi repülőtér elhelyezésére szolgáló terület megszerzésére szükséges költségek teljes összegét csak későbbi időpontban lehet véglegesen megállapítani. A sürgősségre és a közérdekre való tekintettel a terület birtokbavételének, valamint az esetleg barátságos egyezségre hajlandó tulajdonosok kielégítésére már most 600 000 pengőt engedélyez. E költség fedezésére a közgyűlés a főváros által felvett 21 millió pengős OTI kölcsön beruházó programját úgy módosítja, hogy a Kőbányai úti aluljáró építését elhalasztja és a felszabaduló összeget jelöli ki a most engedélyezett költség fedezetéül. 5. A főváros a megszerzendő területet a repülőtér jövendő engedélyesének szerződéssel használatba fogja adni. 6. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az engedélyezett 600 000 pengőt felhasználhassa. A repülőtér végleges megszerzési költségeinek engedélyezéséért annak idején tegyen előterjesztést. 7. A közgyűlés ezt a határozatot jóváhagyásra a belügyminiszterhez terjeszti fel.

11 A polgármesteri előterjesztés — homályos fogalmazásaival, ellentmondásaival — nem sokkal később harcos vita forrásává vált. A törvényhatósági ügyrend szerint a közgyűlés elé kerülő fontosabb témák először a szakbizottságok elé kerültek tárgyalásra, közgyűlési előkészítésre. A repülőtérnek szánt terület ügyével érdemben a közlekedési, valamint a pénzügyi szakbizottság foglalkozott. A szakbizottsági ülések általában nagyobb figyelmet érdemeltek, mint a közgyűlés elé került ügyek. Ezt a figyelmet indokolta a bizottsági tagok kis létszáma és viszonylag nagyobb szakértelme. A közlekedési szakbizottság 1935. július 3-án tűzte napirendre a téma tárgyalását. Ezen a Légügyi Hivatal képviseletében Ladomerszky Dezső jelent meg. A tagok közül a következő érdemi észrevételek hangzottak el: 1. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a terület megszerzésére szükséges összeget a Kőbányai úti „halálsorompó" megszüntetésére fordítandó költségekből kívánja a polgármester fedezni. 2. Többen a terület repülőtéri alkalmasságát vitatták. Az ellenzék megnyugtatását szolgálta Ladomerszky légügyi főellenőr felszólalása: „Az a körülmény, hogy a repülőteret hegyek veszik körül, nem jelent akadályt. A terület repülőtér céljára alkalmas.'''' — fejezte be a légügyi szakember a kérdés tárgyalásán a más véleményen levő tagok ellensúlyozására adott válaszát. 11 A belügyminiszter a közgyűlés határozatát változtatás nélkül jóváhagyta. Hadtörténeti Intézet Levéltára (HIL) Jelzet: HM VI. cs. dn. 1. 105549. 510