A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

Munkástestvérek! A sztrájktörő testvéráruló! Ne tűrjük a sztrájktörőket! A szervező bizottság."

11

* Szeptember 14-én, a sztrájk negyedik napján a malom igazgatósága a további profitveszteség elkerülése érdekében kapitulál, és aláírja a Haggenmacher malom szerződésével teljesen azonos szövegű megállapodást a szakegylettel.

80 A „pékmalmi sztrájk" és bojkott a kocsisok teljes győzelmével végződött. És hogy mit jelentett a tőke és munka gazdasági harcában a munkásoknak egy ilyen győzelem, azt igen hatásosan bizonyította a szakegylet. „Szaktársaink még szombat délután munkába is álltak és a félnapi munkáért az igazgatóság egész napi díjazást igért. A szerződés bérjavítása a régi szerződés lejártától számítandó úgy, hogy visszamenőleg is megkapják szaktársaink. Egy-egy szaktársunk bére hetenként 22 korona 96 fillérről 25 korona 55 fillérre emelkedett. Egy ember bérnyeresége az első esztendőben 134 korona 60 fillér. A 16 szaktárs bérnyeresége az első esztendőben, akik sztrájkban állottak, 2154 korona 88 fillér. A második esztendőben az összes szaktársak bérnyeresége 2620 korona 80 fillér. így tehát a három és félnapos sztrájk 4475 korona 68 fillér bérnyereséget szerzett."

81 1907 közepén a téglagyári kocsisok bér- és munkaviszonyait is sikerül szerződésben rögzítenie a szakegyletnek. A négy szerződés közül hármat rövidebb sztrájkkal kellett kikényszeríteni. Az újlaki tégla és mészégető gyárral a tárgyalások eredményesek voltak, de a Budapesti Tégla és Mészégető Rt. -vei harcra került sor. A téglagyár 20 kocsisa követelte, hogy a gyárban bentlakó kocsisok hetibére az eddigi 18 korona helyett 20 korona legyen, a kintiakóké pedig 21 korona. A gyár ismerje el a szakegyletet és a bizalmiférfi-rendszert, május 1. legyen munkásünnep. 1907. június 24-én, a munkások egynapos sztrájkja után, a téglagyár aláírta a szerződést a szakegylettel.

82 Rövid félnapos sztrájk előzte meg 1907. augusztus 21-én a pilisborosjenői téglagyár szerződését. A munkáltató inkább adott volna 1 koronával több hetibért a kocsisoknak (23 korona helyett 24 koronát), csakhogy ne kelljen a túlórákat fizetnie. A gyár 11 kocsisa azonban beszüntette a munkát, mire Schwartz Ernő igazgatótulajdonos maga ment a szakegylet helyiségébe, hogy a szerződést aláírja.

83 A solymári „Rozália" téglagyárban is rövidebb munkabeszüntetésre került sor. A gyár 24 kocsisa 1907. október 17-én sztrájkkal kényszerítette ki a kollektív szerződés aláírását.

84 1907. szeptember 13-án a Budapesti Jégművek 23 kocsisa egynapos sztrájkkal vívta ki bér- és munkaviszonyainak szerződéses rendezését.

85 A jegeskocsisok a korábbi 22 korona 40 fillér hetibér helyett 24 korona hetibért követeltek, valamint a szakegylet és a bizalmiférfi-rendszer elismerését. A szakegylettel egy évre kötött szerződésben a Budapesti Jégművek 25 korona hetibért ad a kocsisoknak, viszont vasárnap délelőtt kötelesek külön díjazás nélkül dolgozni. A vasárnap délutáni munkáért 2 korona jár. A jegeskocsisok munkaideje 15 óra egyfolytában és reggel 3 órakor kezdődik. Az este 6 óra utáni munkáért túlóradíj járt. A szerződés minden állandó ko79 U.o. 80 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben. OKKNy, Bp., 1908. 990—995. p. 81 Fuvarozó Munkás, 1907. szept. 17. 82 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben. OKKNy, 1908. 984. p. — Fuvarozó Munkás, 1907. júl. 1. 83 Fuvarozó Munkás, 1907. szept. 1. 84 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1481—1507. — Végh János det. jel. 1907. nov. 3-án. — A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben. OKKNy, Bp. ,1908. 1153—1154. p. 85 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 163?—1907. évben. — Sztrájkbejelentés. 360