A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

kis bélyeg került. Az ellentállási igazolványon vagy „kártyán" (3. ábra, alul) csak annyi volt feltüntetve, hogy „Az összetartásban az erő", — nem lehetett tehát megállapítani a kiadó szervezetet. A rózsaszínű MSZDP igazolványba (szintén kettébe hajtott kartonlap) (3. ábrán, felül), ugyanolyan apró, 2 filléres bélyegek kerültek hetenként. (1908 áprilisától 4 fillér a pártadó.)

58 Mint említettük, a bizalmiférfi szedte a tagsági hetijárulékot is. Mellesleg egy szervezett fuvarozómunkásnak négy igazolványa volt: a szakegyleti tagsági könyv, a tagsági igazolvány (4. ábra), a szabadszervezeti igazolvány és az MSZDP tagsági igazolvány. Mindezt a bizalmiférfi tartozott ellenőrizni. 1908. január 19-én Zuglóban „nagyobbszabású" értekezletre került sor, a szabadszervezkedés ügyében. Fülöp József „általánosságban hozta el a fuvarozó munkásság óhaját, hogy a szaktársak fizessék az ellentállást.'''' A zuglói fuvarozómunkásokra valóságos pergőtűz zúdult: „Berkes az újpestiek, Naszádos az Óbudaiak, Schreiber a bútor munkások, Palkovics a fóthi-úti fuvarosok, Mészáros a szénmunkások, Halasi a kőbányai fuvarosok nevében beszélt a lelkükre" Még további hét szónok igyekezett meggyőzni a zuglói kocsisokat a szabadszervezkedés fontosságáról. Bognár Péter elutasító javaslatát figyelmen kívül hagyva, a gyűlés végül is elfogadta az ellentállást. Bognár Péter „is alárendelte magát a határozatnak s kiváltotta az ellentállási kártyát",™ a bizalmiférfi tisztségről azonban lemondott.

60 A szakegylet 1908 végén azt jelentette a Szaktanácsnak, hogy a szabadszervezetnek 2000 tagja van. Ez azt mutatta, hogy a szakegylet tagságának kb. négyötöd része fizette az ellentállást.

61 A szabadszervezetnek az „ellentállás"-sa\ egyidejűleg és párhuzamosan létezett még egy formája: a szaklap, pontosabban a lap kiadója, a „lapbizottság". A lapbizottság mint szabadszervezeti forma és a szakegylet közötti kapcsolatot Czugler Lukács világítja meg, amikor a szakegylet a Fuvarozó Munkás címét „Küzdelem"'-re változtatja. A lap 1909. február 1-től mint „A fuvarozó, szállító, szén-, gabona- és közlekedési munkások szaklapja. — A Budapesti teherszállító és fuvarozó munkások szakegyletének hivatalos közlönye" jelenik meg. A lap címének megváltoztatásával a fuvarozómunkások elégedetlenek, és ezt az 1909. február 21-ére tervezett közgyűlésen — amelyet a szakegylet hatósági felfüggesztése miatt már nem tartanak meg —, szóvá is akarták tenni. Nekik magyarázza el Czugler Lukács: „Nem akarom megvédeni a szaklap új címét, mert — úgy gondolom —felesleges is. Szükségesnek tartom azonban felvilágosításképpen mindazoknak tudomására adni, akik a közgyűlésen a száklap címét szóvá akarják tenni, hogy egyáltalán nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe a szaklap címe fölött dönteni. A közgyűlés csak akkor határozhatna a szaklap címe fölött, ha a szaklap a szakegylet tulajdona lenne. Csakhogy a szaklap nem a szakegyleté. A szakegylet csupán szerződéses viszonyban van a lap tulajdonosával. Átveszi a lapot a szükséges példányszámban. — A közgyűlés legfeljebb afölött vitatkozhatna és dönthetne, hogy a „Küzdelem" -mel tartsuk-e fenn azt a viszonyt, amelyben a megszűnt „Fuvarozó Munkás"-sal voltunk. Nem merem hinni, hogy bárki is gondolna ilyesmire. A „Küzdelem" megfelel a szakegylet céljainak és ezért is lett a szakegylet hivatalos közlönye. — Nem azt jelenti ez, hogy a „Küzdelem" minden sora a szakegylettől származik, avagy hogy cikkeinek mindegyike a szakegylet közleménye. A „Küzdelem" legtöbb 58 BFL Tan. ir. IV. 1407 B. — IX. 1737/1908 csomóban található igazolványok. 59 Fuvarozó Munkás, 1908. febr. 1. 60 BFL Tan. ir. IV. 1407 B. — ad 19226/1908 — Bognár Péter tanúvallomása a VI. ker. elöljáróságon. 61 Szakszervezeti Értesítő, 1909. jan. 23 353