A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

c) a tagok szellemi és anyagi érdekeinek megvédése, jogi védelem a visszás iparügyekben, d) díjmenetes munkaközvetítés. E célok elérésére szolgálnak: a) beiratási díjak, heti járulékok s minden az egylet javára befolyó ünnepi, hagyományi stb. jövedelmek, b) szakelőadások, felolvasások és társalgások.'''' A szakszervezeteknek alapszabályaik nem engedik meg a sztrájkok szervezését és a politikai harcot. Tilos a sztrájkolókat munkanélküliség vagy bármely más címen segélyezni. A belügyminiszter csak az ún. „sztrájkparagrafust'''' tartalmazó alapszabályokat hagyott jóvá. A sztrájkparagrafus a szakegylet alapszabályaiban a tizenötödik. „A munkanélküli tagok segélyezése sztrájk esetén az abban összebeszélés folytán résztvevőkre ki nem terjedhet."^ így a szakszervezeteknek a gazdasági harcokat más módon kellett megvívniuk, és erre szolgálnak a szabadszervezetek. Ugyanakkor a szabadszervezetek biztosítanak teret a politikai tevékenységre, bennük testesül meg az MSZDP és a tömegszervezetek kapcsolata.

40 A szabadszervezetek már az 1890-es években létrejöttek, igen gyakran ellentállási pénztár, szervező bizottság, vagy lapbizottság néven, de igazi kiépülésük csak 1906ban történik meg, amikor a koalíciós kormány munkásellenes terrorhadjárata különösen nagy súllyal nehezedik a legális szervezetekre. Az állami szervek a dualista rendszer liberalizmusából fakadóan és a sajtótörvény következtében megtűrni kényszerültek ezeket a féllegális szervezeteket. A szakegylet szabadszervezetének létrehozására először Schönherr József tesz kísérletet, amikor 1903 októberében megalakítja a „szervező bizottságot". E bizottság tagjai szabadszervezeti tevékenységet fejtenek ki, mikor előkészítik az 1904. évi fővárosi általános kocsissztrájkot. Kiépült szabadszervezet azonban ekkor még nincs, a szakegyleti tagok nem fizetnek külön járulékot a sztrájksegély alapra. Az MSZDP vel való kapcsolatot is egyedül Schönherr József személye jelenti. Hasonló a helyzet 1905 elején is. Azonnal megalakul a szervezőbizottság, elnöke Czrenner Béla, akit az MSZDP küldött a fuvarozómunkásság mozgalmának szervezésére. A szervezőbizottság nyíltan a szakegyletben tevékenykedett, sőt a Fuvarozó Munkás 1905. július 1 -i számának egyik közleménye nyíltan feltárja a pártkapcsolatot is, amikor azt írja: a két „központi pártszervezeti bizalmiférfi", Czrenner Béla és Szarka János „található a szakegyletben.'''' A szabadszervezkedést most is csak ennek a szervezőbizottságnak a tevékenysége jelenti, sztrájkalapot nem létesítenek. A szervezőbizottság igyekezett rendszeres tevékenységet kifejteni, minden kedden este 8 órakor ülést tartott a szakegylet helyiségében. A szakegylet vezetőségének (választmány) üléseit csütörtök este 8 órakor tartották, mégis gyakran a szervező bizottság tevékenysége formálisan sem különíthető el a szakegyleti tevékenységtől. Az 1905. június 15-én tartott összválasztmányi ülésen például „jelen volt a szervező bizottság teljes számban. .. és az ülésen Czrenner Béla elnökölt.

,H1 A szakegylet ténylegesen 1907. júniusában kezdi meg kiépíteni a szabadszervezetet, „hozza be az ellent állást", párhuzamosan a bizalmiférfi rendszer kiépítésével.

42 Néhány hónap tapasztalata az 1907 novemberében kidolgozott és a Fuvarozó Munkásban közzétett szabadszervezeti és bizalmiférfi szabályzatban csapódott le. E két 39 A Budapesti Teherszállító és Fuvaripari Munkássegédek Szakegylete alapszabályai. Világosság, Bp., 1906. 3. p. és MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma (Pl Arch.) 670. fond III. őrzési egység, (ö.e.) — Szállítómunkás szakszervezet. Gabnai István tagkönyve. 40 V.ö. Kabos Ernő: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek kapcsolatai 1890 és 1918 között. Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéből (Szerk.: Kabos Ernő), Táncsics K., Bp., 1969. 41 Fuvarozó munkás, 1905. júl. 1. 42 Tarczai i.m. 24. p. 346