A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

szerződést. Az ellenállással próbálkozók üzemét sztrájk bénítja meg. 1906. július 24-én Strausz Adolf nagyfuvarost 17 kocsisa egynapos sztrájkkal kényszeríti a munkarend aláírására. 27 Augusztus 6-án Kaiser Alfréd nagyfuvarosnak már néhány órányi sztrájk is elegendő a kollektív szerződés aláírására. 20 Augusztus 22-én Schleisz Mihály fuva­rost kényszeríti meghátrálásra 28 kocsisa egy napos sztrájkja. 29 A fuvaroscégek után a malmokban dolgozó kocsisok bér- és munkaviszonyainak javításáért indít akciót a szakegylet, illetve a „budapesti teherszállító és fuvaripari munkások szervezőbizottsága". 1906. július 17-én emlékiratot ad át az Első Budapesti Gőzmalom Rt-nak. A memorandum 26 K heti fizetést követel a malomban dolgozó kocsisoknak, a vasárnapi munka (istállóőrség) szabályozását és a kötelező baleset­biztosítást kívánja. A malom ismerje el a bizalmiférfi-rendszert és csak szervezett munkást alkalmazzon. A malom igazgatóságának elutasító válaszát sztrájk követi, 1906. július 23-án 41 kocsis beszünteti a munkát. Egyhetes harc után, július 28-án a rendőrségen lezajlott békéltető tárgyaláson megegyezés születik. A három évre megkötött kollektív szerződés évenkénti béremelést biztosított a kocsisoknak, és kedvezően szabályozta a vasárnapi istállóőrséget. A malom igazgatósága a szak­egyletet csak olyan formában volt hajlandó elismerni, hogy „a szervezett munkás nem üldözhető"™ A példa ragadós: Augusztus 23-án a Pesti Molnárok és Sütők Gőz­malom Rt. 15 kocsisa lép sztrájkba, hogy megkapja ugyanazon bért és munkafeltéte­leket, mint a budapesti gőzmalom munkásai. A malom igazgatósága csak egyhetes sztrájk után enged, 1906. szeptember 4-én egy évi időtartamra megköti a kollektív szerződést. 31 1906 második felében a fuvarozómunkások szervezettsége már két támadó, nem bérkövetelésért folyó, hanem a szakegylet, a munkások erejét demonstráló sztrájkot is lehetővé tesz. Mindkét sztrájk a hírhedt munkáltatóknak számító Hoffmann Testvérek nagyfuvaros cégnél robbant ki. A kocsisok a kollektív szerződés „szervezett munkás nem üldözhető" pontját úgy értelmezték, hogy a munkáltatók kötelesek elismerni a bizalmiférfit. A két Hoffmann erre nem volt hajlandó és ezért 76 kocsisuk 1906. augusztus 6-án beszüntette a munkát. A sztrájk spontán tört ki, a szakegylet tudta nélkül. A szakegylet vezetősége azonban még nem érzi elég erősnek magát arra, hogy ilyen — a megkötött kollektív szerződésben nem biztosított — jog megszer­zéséért harcot kezdjen. Augusztus 7-én „kölcsönös kimagyarázás" után a sztrájk be­fejeződött. 32 Októberben viszont már nem riad vissza attól a szakegylet, hogy a mun­káltatói túlkapást és a kollektív szerződés megsértését erővel torolja meg. A Hoff­mann Testvérek cég nyíltan megsérti az általa is aláírt megállapodást, amikor egyik kocsisát önkényesen elbocsájtja, egy másik kocsis béréből pedig egy pokróc vélt elvesztéséért 6 koronát levon. 33 A szakegylet sztrájk és bojkott fenyegetésére a nagy­fuvarosok október 30-i kezdettel kizárást ígérnek. De a szakegylet már tömegeket tud mozgósítani. Az 1906. október 21-én az egyik Hungária körúti vendéglőben tar­tott nagygyűlésen 1500 fuvarozómunkás jelenik meg és határozatot hoz: ha a nagy­fuvarosok beváltanák fenyegetésüket október 30-án, vagy akár később büntetés­képpen néhány kocsist kizárnának a munkából, akkor ők a kizárást végrehajtó cé­27 U.o. 691. p. 28 U.o 699. p. "U.o. 715. p. 30 U.o. 681—684. p. 31 U.o. 716. p. 31 BFL Rendőrfőkapitányság iratai. (Rendőrfőkap.) Elnöki iratok, (eln.) Reservált. (Res.) 1830—1906., A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1906. évben. OKKNy., Bp., 1907. 699. p. 33 RFL Rendőrfőkap. eln. res. 1901—1906. Kádár János detektív (det.) jelentése, 1906. nov. 7-én. 344

Next

/
Thumbnails
Contents