A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A kerékpározás kultúrájának kialakulása Magyarországon 321

a menetparancsnok hajt legelői, a segédje leghátul. A többiek az útviszonyoknak megfelelően egyes, kettes, hármas, vagy négyes sorokban hajtanak, kb. 6 m követési távolságot tartva egymástól. Ha bárkit baleset ért, mindenki köteles volt leszállni. A kirándulók biztonságát érintő kérdéseken túl, a menetszabályzat a tartalmi kérdéseket (pl. az útvonal megválasztása, a pihenők stb.) is szabályozta. A kerékpárok elterjedésével párhuzamosan megszülettek a kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok. A belügyminisztérium körrendeletben

15 foglalkozott a kérdéssel. Ebben kimondták, hogy kerékpározni csak kocsiúton lehet. A helyi hatóság, ha az út nagyon rossz volt, engedélyezhette a gyalogos utakon is a kerékpározást, de „csak az emberi haladást felül nem múló sebességgel".™ Belterületen a kerékpárosok nem haladhattak gyorsabban egy kétfogatú könnyű kocsi sebességénél. Ha egy ló megvadult a kerékpáros látványától, le kellett szállni a vasparipáról. A kerékpáros egyletek életében jelentős szerepet játszottak a külsőségek is. Ennek megnyilvánulási formái az egyleti egyenruha és az egyleti jelvény volt. Ezekben nemcsak az emberi hiúság és a divat nyomait fedezhetjük fel, hanem igen fontos szerepük volt az összetartozás kifejezésében is. „Az egyesületi szellem, az összetartás és az egyesületi élet, a tekintélynek a külvilággal való fentartása is azt kívánja, hogy a tagok az ahhoz nem értők szemében kicsinynek tűnő külsőségekben is a szellemi és egyesületi élet istápolását lássák".

17 Az egyleti egyenruha Egyleti egyenruháról általában csak az ambíciózusabb, hosszabb életű egyletek gondoskodtak. Az egyenruha legfontosabb darabja az egyleti sapka volt. Beszerzése nem okozott anyagi nehézséget, s ezen viselték az egyenruhánál jóval nagyobb népszerűségű egyleti jelvényt. Az egyletek megkövetelték tagjaiktól, hogy bizonyos helyzetekben egyenruhában jelenjenek meg. „Az egyesület által rendezett kirándulásokon, versenyeken és ünnepélyeken azon rendes tagok akik kerékpárral jelennek meg, csakis az egyesület által elfogadott egyenruhában és jelvénnyel jelenhetnek meg".

18 A Brassói Kerékpályázó Társulat egyenruhája a következő darabokból állt: egy lovár sapkából, egy testhez simuló rövid kabátból, egy sportingből, egy térdnadrágból harisnyákkal és egy pár alacsony cipőből. A Társulat egyenruhája kék volt. A Fiumei Veloce Kerékpározó Egyesület egyenruhája fekete színű, a Budapesti Kerékpár Egyesületé szürke-fekete volt. Az Aradi Kerékpár Club túradressze egy sötétkék lódén kabátból, kék sapkából, fekete térdharisnyából, buggyos nadrágból, egy fekete ún. bergsteiger cipőből és egy világosszürke szvetterből állt. Ez összesen 15 frt-ba került. A club külön díszegyenruhát is előírt tagjainak, kék-fekete és krém színekben, fekete atlasz csokornyakkendővel. A Hunnia Magyar Bicycle Club is az egyenruha mellett döntött: „Hadd nyerjen a külsőségekben is kifejezést azon általánosan elismert tény, hogy klubbunkban milyen magas fokon áll az egyesületi összetartás érzete".

19 Udvary Feri (sic.) körmendi kerékpáros ötlete volt, hogy legyen egy magyaros jellegű kerékpáros sportruha. Ez a következőképpen nézett ki. A sapka fekete szövetből készült, fekete lakbőr szemellenzővel. A zubbony derékba szabott vastag sötétkék 15 BM 42159/97. sz. körrendelete In: OSZK Plakáftár, 1898. 19 U.o. 17 Sport-Világ, 1896. évi 31. sz. 5. p. 18 K. 150. 1889. VII. 8. tét. — 70258.1812. cs. 19 Sport-Világ, 1899. évi 15. sz. 2. p. 325