A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

Veress István: A Közlekedési Múzeum 1985—1987. évi munkája 5

E kiállítási részlegről letekintve, a Múzeum nagylégterű csarnokában (3. ábra) a történelmi repülőgépek tanulmányozhatók, amelyeket részben a csarnok padozatán, részben felfüggesztve helyeztek el. Ennek a részlegnek darabjai között látható Zsélyi Aladár első eredményes repülőgépének (1909) 1:1 méretarányú replikája, az első világháborús „Brandenburg" B I. kétüléses iskolagép változata, a Lampich Árpád tervezte híres L-2 „Róma" rekorder gépe 1925-ből, Rubik Ernő három vitorlázó gépe és a „Kánya" motoros vontató (4. ábra). A padozaton áll a Múzeum kiemelkedő értékű gyűjteményi darabja, az első fém építésű utasszállító gép, a Junkers F-I3, amellyel IV. Károly király 1921-ben a sikertelen puccskísérletre Svájcból Magyarországra repült. A csarnokban áll első gyári építésű repülőgépünk (1914), az ugyancsak rekorder „Lloyd" L-l — és több más eredeti légijármű. Az emeleti részlegek sorában tanulmányozható a repülőgépmotorok gazdag gyűjteménye. A kiállított darabok a magyar repülés hőskorától a korszerű gázturbinás hajtóművekig idézik a motorok hatalmas fejlődését. A repülőgépgyártás kiállítási részlege azt az utat mutatja be, melyet a kezdeti, egyedi építésű gépek után megkezdődött sorozatgyártás tett meg, a fa és vászon, majd az acélcső és fa, végül a dúralumínium felhasználásával. Igen gazdag — közel 100 darabos — részleg tájékoztat a repülés műszereiről, köztük a motorellenőrző, a navigációs és a meteorológiai műszerekről. Itt teljes repülőgépműszerfalakat is tanulmányozhat a látogató. Tartalmilag a kiállítás leggazdagabb része a magyar repülés történetét követi nyomon, felsorakoztatva a Múzeum évtizedeken át gyűjtött és építtetett legjobb modelljeit és egyéb objektumait, mintegy 200 exponátumot. Idézi a kiállítás a magyar elméleti kutatók: Martin Lajos, Némethy Emil és mások munkásságát is. Bemutatja a rákosmezei legnevesebb kísérletezők, valamint Endresz György és Magyar Sándor óceánrepülőink gépének modelljeit, továbbá az 1923-ban megalakult Magyar Légiforgalmi Rt. és az Aeroexpress Rt. gépeinek kicsinyített másait is. A továbbiakban egy kisebb kiállítási csoport az ejtőernyőzés történetét idéző tárgyakat, dokumentumokat mutat be, utalva az e téren elért hazai eredményekre is. Szomszédságában a helikopter kifejlődésére, hazai kísérletezőire emlékeztet egy másik részleg, ahol eredetiben tanulmányozható egy MI-1 típusú helikopter. Nem maradt ki a kiállításból a sportrepülés sem, amely a felszabadulás után a repülőklubok keretében, a Magyar Honvédelmi Szövetség kötelékében tömegsporttá fejlődött. A ma már nagy társadalmi és gazdasági jelentőségű munkarepülés ugyancsak külön részlegekben kapott helyet a kiállításon. A légi rendészet, a mentőszolgálat, a vízügyi szolgálat és más ágazatok mellett a mezőgazdasági repülés a munkarepülés egyik legfejlettebb ága. Több ilyen célú repülőgép mellett a sárkányrepülők első magyar példánya is látható; a MÉM Repülőgépes Szolgálatnál készítették. A kiállítás egyik utolsó részlege a magyar légi közlekedés felszabadulás utáni kialakulását, a MASZOVLET, majd 1954-től a MALÉV működését, repülőgépeinek modelljeit, forgalmi eredményeit tárja a látogatók elé, írásos dokumentumok, felszerelési tárgyak, egyenruhák kíséretében. Ehhez csatlakozik a repülőtér és repülésirányítás részlege, mely a repülésirányítás munkájáról, módszereiről és a Ferihegyi Repülőtérről, annak fejlesztési programjáról ad tájékoztatást. A Múzeum legfiatalabb gyűjteményi ága, az űrrepülés kiállítása zárja a Petőfi csarnok gazdag anyagát, közel félszáz exponátumot sorakoztatva fel. A rakétatechnika korai eredményeire utalva a kiállítás idézi Ciolkovszkij és társainak megalapozó elméleti munkásságát. Bemutatja az első Szputnyikok és Gagarin Vosztok-ja, valamint a Holdkutatás eszközeinek modelljeit. Itt láthatók a magyar szakemberek 12