A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Jasinszky István: Múzeum és iskola kapcsolatai — a Közlekedési Múzeum tapasztalatai alapján 105

az azt megelőző évben egyes iskolákban kísérletként foglalkoztak a Technika tantárgy oktatásával. Az általános iskolák 5. osztálya számára kiadott tankönyvben

6 a római számokkal jelzett tíz nagy fejezet összesen 37 alcíme szinte teljes egészében a közlekedést, annak technikáját, eszközeit ismerteti, — egyrészt az elméletet tárgyalja, másrészt pedig ezzel kapcsolatosan gyakorlati feladatokat ad. Ennek ellenére nem tartjuk célszerűnek a Technika tantárgy tanításának oly módon való segítését Múzeumunkban, hogy a tantárgy minden fejezetére, szakterületére, témájára adjunk szemléltetést. Ezek egyébként is túlnőnek a Múzeum jelenlegi lehetőségein és közművelési tevékenységünket a közlekedés tárgykörén kívüli feladatok megoldására késztetné. Ugyanis a szóban forgó tankönyv a gyakorlati feladatok megoldásában olyan munkamódszerekkel, anyagismerettel, szerszámok ismertetésével, sőt olyan fizikai törvényszerűségekkel is foglalkozik, amelyek nem tartoznak közvetlenül a közlekedéshez. Ugyancsak — legalábbis a jelenlegi felkészültségünk és gyűjteményeink korlátozott terjedelme mellett — nem tartjuk célszerűnek olyan oktatókabinetek felállítását, ahol a legkorszerűbb közlekedéstechnika ismertetésével próbálkoznánk, mert azok az iskolák, amelyeknek erre szükségük van, vagy már rendelkeznek ilyen oktatókabinetekkel, vagy felállításukat tervezik. Az ilyen oktatókabinetek felállítása — legalábbis a jelen idők követelményei mellett — nem Múzeumunk feladata. Számunkra elsődleges feladat a közlekedés történetének és technikájának bemutatása, a közlekedés fejlődésének megértetése. Ha példaként a Magyarországon rendszeresített általános iskolai oktatásban használatos Technika c. tankönyvet összehasonlítjuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság általános iskolai Technika c. tankönyvével, abban természetesen némi hasonlatosságot, de ugyanakkor — a témakörök kiválasztásában — lényeges különbségeket is találunk. Csehszlovákiában az általános iskolák 7. és 8. osztályos Technika tankönyveiben jelentkezik olyan téma, amely a közlekedést érinti, de arányaiban csekélyebb mértékben. A 7. osztályosok tankönyvében például öt főfejezet 38 alcímében mindössze öt olyan témakört találunk, amelyek a közlekedésre is vonatkoznak (1. ábra). így megjelenik két alfejezetben Leonardo da Vinci helikoptere, az 1814—1867 között épített kerékpárok, valamint az első cseh benzinmotoros autó, a „President". Ugyanígy egyéb ipari termékek sorában található Laurin és Klement gépkocsija, valamint Fr. Krizík villamos mozdonya. Ezen kívül még egy fejezetet találunk a szóban forgó tankönyvben, amely önállóan — „Doprava" címmel — a közlekedésre utal, de ez mindössze tíz sor (2—3. ábra). Az 5. és 6. osztályos csehszlovákiai iskolai tankönyvek még ilyen mértékben sem foglalkoznak a közlekedéssel. Viszont részletes, didaktikailag jól felépített, egyéb technikai anyag- és anyagfeldolgozási ismereteket nyújtanak. Az általános iskolákban hazánkban — amint már fentebb hivatkoztunk rá — a technika oktatását a felmenő osztályok szerint folyamatosan vezetik be, s így az a 8. osztályban az 1985/86-os tanévben fog megjelenni. Viszonylag újdonság, hogy az alsótagozatos osztályok számára technikai munkatankönyv jelent meg; ezek elsősorban kézügyességet fejlesztő feladatokat tartalmaznak, részletes, a megmunkálás folyamatát bemutató ábrákkal. Ezek között is találkozunk közlekedési vonatkozású feladatokkal, mint például papírrepülő, papírhajó és papírautó készítése (az 1. osztályosok számára), vagy például vitorlás tutaj készítése — egyéb járművek bemutatása mellett — a 4. osztályosok számára (4. ábra). 6 L. Pataki Miklós—Tóth-György József: Technika 5. c. tankönyve — A-változat, 3. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1984. 108