A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 551 - Csanádi György műveinek bibliográfiája (Barkóczi Jolán—dr. Czére Béla) 627

DR. CSANÁDI GYÖRGY MÜVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA Összeállította: BARKÓCZI JOLÁN és DR. CZÉRE BÉLA Dr. Csanádi György, a magyar közlekedéstörténet és a közlekedéstudományok művelésének kiemelkedő személyisége 1905. július 28-án született Ljubljanában. 1927ben szerzett mérnöki, majd közgazdász oklevelet a budapesti Műegyetemen, ahol eljegyezte magát jövendő élethivatásával is: Zelovich Kornél, a közlekedéstudományok nagynevű professzora mellett oktatott. Ezt követően a Magyar Államvasutak szolgálatába lépett, Kaposvárott lett pályafenntartási mérnök. A felszabadulás után minden erejét az újjáépítés szolgálatába állította. Előbb a MAV Pécsi Igazgatóságának vezetője, majd 1947-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztéiium Műszaki Osztályának vezetőjévé nevezték ki. A vasút, a közlekedés újjáépítésének éveiben is már nagy figyelmet fordított az oktatás fejlesztésére és a hazai tudományos munka kibontakoztatására. A vasút sokrétű oktatási rendszerének új alapokra helyezését mint a MAV Szakoktatási Tanácsának elnöke irányította. A Közlekedéstudományi Egyesületnek pedig alapító tagja volt. 1949-ben lett a MAV vezérigazgatója. Ettől kezdve mintegy másfél évtizeden át a vasút fejlesztését, kapacitásának növelését, a szocialista építés során megsokszorozódott szállítási feladatok megoldását tekintette fő feladatának. Felismerte, hogy a vasútügy fejlesztése sem nélkülözheti a tudomány intenzív segítségét. Nevéhez fűződik a Vasúti Tudományos Kutató Intézet megalapítása 1951-ben. Ugyanebben az évben lett műszaki egyetemi tanár, a Vasútépítési Tanszék vezetője. 1954-ben jelent meg „Vasúti üzem''' című tankönyve, amely tudományos színvonalra emelte a vasúti üzem ismeretanyagát és a szakma alapvető kézikönyve lett. Ebben az időben cikkei, előadásai a vasútfejlesztésének döntő kérdéseivel foglalkoztak. Nagy szerepe volt abban, hogy hazánkban megvalósult az okleveles közlekedésmérnökök képzése előbb Szolnokon, majd a Budapesti Műszaki Egyetem keretében. Dr. Csanádi György tudományos pályafutása során előbb a műszaki tudományok kandidátusa címet szerezte meg, majd 1954-ben a doktori fokozatot is elnyerte. Munkásságáért 1956-ban Kossuth-díjat kapott, 1958-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1957-ben lett a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, 1963-ban pedig miniszterré nevezték ki. Eletének a következő másfél évtizedes periódusában érdeklődése, gyakorlati és elméleti munkássága a közlekedés egész területére kiszélesedett. Döntő szerepe volt abban, hogy a közlekedéstudományok polgárjogot nyertek a Magyar Tudományos Akadémián; az Akadémia Közlekedéstudományi Bizottságának megalakulásától kezdve mintegy két évtizeden át elnöke volt. A Közlekedéstudományi Egyesületben 1951-től társelnökként, 1959—1970. közt pedig elnökként irányította a széles körben kibontakozott társadalmi-tudományos munkát. 40 627