A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Molnár Erzsébet: A fotóarchívum 41

11. ábra. A „MÁG" személygépkocsi modellje A negatívok leltározása az erre rendszeresített leltárkönyvekben történik, amelyek valamennyi múzeumban azonosak. Minden egyes negatív külön leltári számot kap. Külön leltári könyvbe kerülnek a normálfilmek (24 x 36 mm) és külön leltározzuk a középnagyságú és nagyfilmeket (4,5x6 cm-től 13x18 cm-ig, illetve az ennél nagyobbakat). Ma jellemző a 6 X 6 cm-es és a 6 x 9 cm-es filmek készítése; az ettől eltérő méretű negatívok rendszerint régebbi készítésűek és általában üveglemezek. A 24 x 36 mm-es filmek az esetek többségében protokolláris eseményekről, ünnepségekről, kiállítás-megnyitásokról készülnek, továbbá olyan folyamat- vagy részletábrázolást örökítenek meg, amelyek egy-egy kutatáshoz munkaanyagként szolgálnak. A nagy- és középfilmek leltározása a gyűjtemény alapítása óta változatlan módon történik, vagyis minden egyes film a beérkezés sorrendjében kap leltári számot. A kisfilmek esetében más rendszert alkalmaztak: a filmeket tíz kockából álló csíkokra vágták, ezek kaptak egy számot, a kockák pedig betűjelzetet. 1967-től kezdődően azonban már minden egyes kocka számot kapott, így lényegesen egyszerűbb lett a leltározás és az állag megállapítása is. A fenti változás összefüggött a nyilvántartásban bekövetkezett változással. 1967. októberéig a leltározás és a nyilvántartás egy-egy albumban történt. A beragasztott képek mellé feltüntették a meghatározást, a készítés idejét, a gyűjtőt, a fotó készítőjének nevét és termesztésen a negatív méretét és leltári számát. Minden szakcsoport külön albumban szerepelt és az első oldalakra ábécé rendben feltüntették a témákat, a megfelelő oldalszámmal. A negatívok szaporodásával ez a rendszer egyre nehézkesebbé vált, a képek előkeresése sok időt vett igénybe, és ami nem mellékes, az albumok nagy helyet foglaltak el. Ezért a régi leltárkönyvben szereplő pozitív másolatokat folyamatosan kartonokra vezetjük, megjelölve, hogy azok a „Régi leltárkönyv"-ből valók. Sajnos, ezeknél a képeknél számos meghatározás hiányos és bizonytalan. 47