A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Bálint Sándor: A BART története 1937-től 1947-ig 417

a szürketaxi érdekeltség társaskocsi állományának nem egészen 7 százalékát jelentette. Arról is elfelejtkezett, hogy 1943 első felében, amikor az Autótaxi Rt. fennállásának 30. évét ünnepelték, a Budapest-környéki rendszeres járatoknak kb. 40 százalékát miniszteri utasításra szüneteltették. A Mai Nap cikke nyomán Székesfehérvár közigazgatási bizottságának június 16-i ülésén — amelyen Jankovich Miklós főispán elnökölt — a polgármesternek szegezték a kérdést; mi az igazság a BART-tal kapcsolatban. A polgármester így válaszolt:

89 „A cikket megmutatták nekem — de nem vagyok kíváncsi rá; az tény, hogy Gánts fellebbezése megérkezett s azt nyomban fel is terjesztettem a miniszter úrhoz. Ma a helyettesem éppen azért utazott fel Budapestre, hogy szorgalmazza a fellebbezés soron kívül való elutasítását. Különben a BÁRT iránt sokfelé érdeklődtem s mindenütt csak jót mondtak erről a vállalatról. Tőkeerős nagyüzem ez, az élén álló Haltenberger Tibor is a legjobb benyomást gyakorolta rám. A BÁRT legutóbb megtartott jubileumi ünnepségén ott volt maga a kereskedelmi miniszter is. Ha a vállalat ellen kifogások lennének, a miniszter nem tüntette volna ki jubileumukat személyes megjelenésével. Remélem és hiszem, hogy nem lesz semmi baj és 23-án a BÁRT üzeme megindul Székesfehérvárott." Június 22-én megtartották a műtanrendőri bejárást. A BÁRT szürke autóbusza pótkocsival — utasterükben a hivatalos közegekkel — végigjárta a Gánts-féle három vonalat; mindegyik megállóban megállva, a menetrendet pontosan betartotta. Sissovics József műszaki igazgató és Csathó Béla, a szürketaxi érdekeltség mérnöke megígérte a vonalhálózat bővítését. A polgármester ugyanakkor bejelentette, hogy a viteldíjakat felemelik; az addig 14 fillére kisszakasz jegyért 16 fillért, a 26 filléres szakaszjegyért 32 fillért, a 34 filléres vonaljegyért 44 fillért kell fizetni. A kültelki jegy ára 50 fillér lesz. Az emeléssel együtt a járatok számát szaporítják, többek között 4 óra 50-kor és 22 óra 45-kor is indul autóbusz a vasútra. Vasár- és ünnepnapokon is lesz közlekedés. A műtanrendőri bejárás után Sissovics visszatért a fővárosba, Csathó Székesfehérváron maradt, mint a társaság székesfehérvári üzemének vezetője. Miközben folyt a vonalak műszaki ellenőrzése, Gánts Lajos nyilatkozott az Új Fehérvár c. lap munkatársának. Elmondta, hogy a miniszteri döntéstől függetlenül végképp eltávozik Fehérvárról. A soproni polgármesterrel folytatott tárgyalásai eredménnyel végződtek, s így autóbuszaival néhány nap múlva Sopron város szolgálatába áll. Gánts valóban átköltözött és több soproni vonalon menetrend szerint járatta autóbuszait, a győri autóbuszvállalat társasgépkocsijaival együtt. Elérkezett június 23., szerda, a váltás napja. Csakhogy reggel a BÁRT autóbuszok nem álltak forgalomba, a Gánts-féle cég kocsijai sem indultak megszokott útjukra. Az Új Fehérvár c. lap így számol be a történtekről.

90 „A BART-nak ma reggel kellett volna megindítania a menetrendszerű járatokat, azonban Gánts Lajos fellebbezése, amit a város polgármesterének határozata ellen nyújtott be a kereskedelmi miniszterhez, még nem érkezett vissza. Előállott az a helyzet, hogy Gánts, akinek koncessziója ma lejárt, nem indított kocsikat, sőt a megállóhely táblákat is leszereltette, a BÁRT pedig ugyancsak utasításra várt, mert hiszen a fellebbezés folytán azt gondolhatta, hogy a miniszter döntéséig még a Gánts kocsik járnak. 89 A polgármester reméli, hogy nem lesz semmi baj a BART-tal. Új Fehérvár, 1943. jún. 16. 2. p. 90 Ma délelőtt háromnegyed tízig nem volt autóbusz közlekedés Fehérvárott. Új Fehérvár, 1943. jún. 23. 2. p. 469