A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Tisza István: A könyvtár újabb fejlődése (1971—1984) 33

vált egyik akadályává. A helyiséggondokon csak a most épülő új épületszárny átvétele fog segíteni, s így olvasótermünket is akkor rendezhetjük majd be. Addig is folytatjuk ehhez előkészületeinket. Összeállítottuk az olvasótermi szabadpolcos kézikönyvtár állományának jegyzékét, hogy a terem átvétele után az oda kerülő könyveket és folyóiratokat gyorsan elhelyezhessük a polcokon. Az anyag összeállításánál egyelőre eddigi olvasóink jellemző igényeit vettük alapul, vagyis azokat a könyveket, folyóiratokat válogattuk össze, amelyeket leggyakrabban kerestek és olvastak állományunkból. Folyamatosan kiegészítjük ezeket az azóta beszerzett és keresett művek példányaival, amelyeket már kifejezetten erre a célra szerzünk be. Külön olvasótermi betűrendes és szakkatalógust készítünk, s ezeket kiegészítjük a legfontosabb magyar szakfolyóiratok cikkeit feltáró katalógussal is. Tapasztalataink szerint ugyanis a szakfolyóiratok információs anyagának új és retrospektív feltárása — különösen a történeti kutatásoknál —• igen sok időt takaríthat meg a kutatónak, s ugyanakkor lényegesen bővíti egy-egy téma szakirodalmi forrásainak körét a tájékoztató szolgálat számára is. Nem fognak hiányozni olvasótermünk tájékoztató apparátusából a különgyűjteményeink anyagát feltáró katalógusok sem. A ritka, régi vagy rossz fizikai állapotú műveket a későbbiekben mikrofilmtekercseken tervezzük olvasóink széles köre számára hozzáférhetővé tenni. Ennek előfeltételei: a művek mikrofilmezése és a megfelelő mikrofilmolvasó készülékek beszerzése csak a későbbiekben látszik biztosíthatónak. Gyakori problémánk, hogy egy-egy dokumentum egyes lapjait vagy ábráit olvasóink szertnék másolatok formájában magukkal vinni. Természetesen meg is fizetnék, de nem tudunk részükre ilyen segítséget nyújtani, mert nincs megfelelő másolóberendezése a könyvtárnak. A Múzeum iratmásoló gépe pedig szerkezetileg nem alkalmas könyvtári kötetekből történő másolásra, legfeljebb egy-egy folyóirat egyes számából lehet vele cikkeket másolni, amíg még az évfolyamot be nem köttettük, így marad — szükség esetén — a fotókópia készítés lehetősége a múzeumi fotóműhelyben, ez azonban az igényekhez képest lassú és viszonylag költségesebb eljárás, amit az olvasó csak ritkán vállal. A legfőbb akadály itt az, hogy megfelelő berendezést a kereskedelemben nem lehet kapni. Az állománygyarapításra fordítható éves beszerzési keretünk az elmúlt időszakban a szükséges magyar és külföldi szakkönyvek megvásárlására általában elegendő volt. Egy-egy értékesebb hagyatéki anyag megszerzésére kellett csupán időnként rendkívüli összegeket kérni. Másként áll a helyzet a külföldi folyóiratok előfizetéséhez szükséges devizakeret tekintetében. Az utóbbi években a nem rubel elszámolású előfizetések lehetősége — a kényszerű devizatakarékosság hatására —• tulajdonképpen egyre csökken, mert az előfizetésekre rendelkezésre álló forintösszeg gyakorlatilag változatlan, a folyóiratok ára pedig egyre növekszik. így évről évre kevesebb folyóiratféleséget rendelhetünk meg az azonos összegű keretből. S mivel a társkönyvtárak is hasonló helyzetben vannak, a megfelelő külföldi szakirodalom köre egyre szűkül, noha a legfrisebb szakmai eredményeket mindig a folyóiratcikkek közlik. Némileg segíthet még a helyzeten a könyvtárak megrendeléseinek jobb összehangolása és a magyar referáló szakfolyóiratok színvonalasabb szerkesztése. Ez a munka a közlekedési tárca területén jónak mondható. Könyvtárunkat és az itt folyó munkát érdekes cikkben ismertette Simay Norbert a Könyvtáros c. folyóirat 1982. évfolyamának 10. számában.

3 A cikk nyomán a 3 Simay Norbert: Bemutatjuk a Közlekedési Múzeum könyvtárát. Könyvtáros, 1982. évi 10. sz. 606. p. 39