A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Rév Pál: Wittmann Viktor (1889—1915) 325

RÉV PÁL WITTMANN VIKTOR (1889—1915) A Wright testvérek már 1903 decemberében végrehajtották a világon az első sikeres motoros repülést. Mégis, az egyetemes repülés története úgy tartja számon, hogy a repülőgép, mint közlekedési eszköz csak 1909. július 25-én, Blériot nevezetes La Manche-csatorna átrepülésével mutatkozott be. Akkor bizonyította be, hogy alkalmas a természeti akadályok leküzdésére, az országok közötti légiforgalom lebonyolítására. Blériot híres repülése után még egy esztendő sem telt el, amikor Magyarországon — tudomásunk szerint a világon elsőként — egy aviatikai célokat szolgáló részvénytársaság alakult.

1 Az AERO részvénytársaság névvel a cégbíróságon bejegyzett vállalat

2 az alapítási okmányban a következőkben határozta meg tevékenységét: „mindennemű légihajózási és repülési vállalkozások eszközlése, ilyenekre vonatkozó felszállások és mutatványok rendezése, léghajózási és repülési gépek, készülékek, és cikkek, valamint azok alkatrészeinek gyártása, javítása, azok vétele és eladása, bérbevétele és bérbeadása, behozatala és kivitele. E tevékenységekre vonatkozó képviseletek vállalása és felállítása, valamint a felsorolt tevékenység körébe ügyletek megkötése és lebonyolítása"* E részvénytársaság tevékenysége — mint az alapítólevélből kitűnik — eléggé szerteágazó volt; a repülés kereskedelmi és ipari tevékenységét egyaránt felölelte. A vállalat működésének rövid időszaka alatt saját repülőgépparkkal rendelkezett, a rákosmezei repülőtér két hangárjában saját műhelyt állított fel

4 a repülőgépek javítására és ilyen jellegű bérmunkát is vállalt. Működését azonban a vállalat még két évig sem fejthette ki. Idézünk a részvénytársaság igazgatóságának jelentéséből, amelyben hozzájárulást kért a részvénytársaság megszüntetéséhez: „Társaságunk a legszebb kilátásokkal kezdette meg működését... Sajnos a legszebb reményeket meghiúsította a mindinkább előálló szomorú tapasztalat, hogy Magyarországban az aviatika a legkezdetleges ezidőszerinti stádiumából csak lassan, nagy áldozatokkal és hosszú időket igénylő fokozatos fejlődés útján lesz képes számottevő nívóra emelhetni. Az Aero-részvény tár saság még oly intenzív működésének eredménytelensége tehát a vállalaton kívüli okokban rejletté 1 Rév Pál: A korai magyar légiforgalom. — A

II. Repüléstudományi Napok Budapesten. A Gépipari Tudományos Egyesület Repülőgép Szakosztálya és a Közlekedéstudományi Egyesület Légiközlekedési Szakosztálya szervezésében. GTE, Bp., 1978. 2 Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság levéltára. Cg. 1800. AERO-Részvénytársaság. Kereskedelmi Társaságok jegyzéke, 55. köt. 282. p. 3 Közeledési Múzeum archívum, okmánytár. Aero részvénytársaság dokumentumai. Alapítási tervezet, 1910. 4 Bella Andor: Hívatlan vendég. Athenaeum, Bp., én. 143. p. és 164. p. 5 Az Aero-részvénytársaság 1912. március 18-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Cg. 1800. 325