A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Eperjesi László: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete első elődszervezetének megalakulásáról 311

nyilvános gyűlésükre. A munkáltatók küldöttei eljönnek, tárgyalnak is, de csak a betegsegélyezés kérdésében hajlandók engedni.

57 A munkáltatók elutasító válasza Budapest szinte valamennyi bútorszállító munkását mozgósítja; a „végrehajtó bizottság" által 1902. július 15-ére meghirdetett gyűlésen háromszázan jelennek meg. A gyűlés határozati javaslatban fenyegeti meg a munkáltatókat: ha július 27-ig nem kerül sor megegyzésre, akkor augusztus 1-én részleges sztrájkokba kezdenek.

58 A munkáltatók azért kapnak haladékot, mert többen közülük hajlandók teljesíteni a munkások követeléseit. A konokabb munkáltatók viszont sztrájktörők beállításával fenyegetődznek. A Népszava egyszerre teszi közzé a követeléseket elfogadó bútorszállító cégek névsorát és a munkások „végrehajtó bizottságának" következő felhívását: „Felhívás a költözködő közönséghez: A bútorszállítómunkások és vállalkozók között bérdifferenciák keletkeztek. A bútorszállító vállalatok, alantiak kivételével, a munkások jogos és csekély követeléseit nem adják meg. Kényszerítik a szakavatott munkásokat, hogy náluk a munkát ne vegyék fel. Nem törődnek a vállalatok, hogy mily mérhetetlen károkat okoznak a közönségnek. A mostani negyedre a környékről beözönlőit földmíves munkásokkal akarják a szakma munkásait helyettesíteni."

59 A bútorszállító munkások megmozdulása — amely az idézett felhívással ellentétben nem bérmozgalom volt, mivel bárkövetelések a gyűlések napirendjén nem szerepeltek — kezdettől fogva a MSZDP irányítása alatt állott. Dittrich Rezső és Sztraka József szervezi, a július 15-én tartott gyűlés előadója pedig Teszársz Károly. A MSZDP szakegylet alapítására ösztönzi a bútorszállító munkásokat. Teszársz Károly „figyelmezteti a munkásokat arra, hogy teljes győzelem esetén se késlekedjenek a szakegylet megalakításával, mert csak a szoros testvéri összetartás képes a kivívott eredményeket megtartani."

60 A gyűlés határozati javaslatában a bútorszállító munkások kimondják „... hogy a legközelebbi jövőben meglakítják szakegyletüket.''''

61 A mozgalom sorsának további alakulásáról nincsenek adataink. Bútorszállító munkássztrájkra 1902 nyarán nem kerül sor, de szakegylet alapításra sem. A bútorszállító munkások csak 1906 végén csatlakoznak a szocialista munkásmozgalomhoz.

62 1902 végén néhány kocsis, Pakovics István volt egyleti alelnökkel az élen, a betiltott szakegylet újjáélesztésével, pontosabban új egylet alapításával próbálkozik. Mozgalmuk nem áll kapcsolatban a MSZDP-tal, ösztönös szervezkedési igényből fakadt. „Az a néhány ember, akiben erős volt az új egylet alakításának vágya, nem ismerte annak módját és eljárását, amit az egyletalakítás megkövetel. Felkérték Nagy Istvánt, hogy vegye kezébe az egylet ügyét. Nem bíztak benne, de rá voltak szorulva... Nagy István elég jártas volt kocsis létére is az ilyen ügyekben. A maga módja és esze szerint Blazsovich Istvánnal megíratta az alapszabályokat, amelyeket 1902 végén be is terjesztettek.'''' — írja Tarczai Lajos.

61 Az alapszabályokat Nagy István és Palkovics István elnökként, Blazsovich István ideiglenes titkárként írta alá.

64 57 Népszava, 1902. júl. 15. 58 Népszava, 1902. júl. 19. 59 Népszava, 1902. júl. 26. 60 Népszava, 1902. júl. 19. 61 Uo. 62 Fuvarozó Munkás, 1907. jan. 15. 63 Tarczai i. m. 5. p. 64 MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma. (Pl Arch.) 670. fond. III. őrzési egység, (ő. e.) — Szállítómunkás szakszervezet. Gabnai István tagkönyve. — Az 1906-ban és később kinyomott tagkönyvekben a szakegylet megváltoztatta az aláírásokat az alapszabályok alatt. Elnökként Palkovics Istvánt, Bakos Mártont és Steiner Ferencet, titkárként Schönherr Józsefet tüntették fel. Vö. A Budapesti Teherszállító és Fuvaripari Munkássegédek Szakegylete alapszabályai. Világosság, Bp., 1906. 22. p. 320