A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Eperjesi László: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete első elődszervezetének megalakulásáról 311

szakegylet életbeléptetését ajánlotta"

15 Nincs adatunk arról, hogy a szakegylet vezetőségének hány tagot sikerült toboroznia, de következtethetünk erre: az 1898. február 27-én a szakegyleti központban tartott nyilvános gyűlésen mindössze 100 kocsis vett részt.

36 A szakegylet iránti érdeklődés csökkenésében szerepet játszott az, hogy a kocsisok rájöttek: a hajtási jogosítvány megszerzéséhez nincs szükségük a szakegyletre. 1898. február 1-én lépett életbe Budapesten a teherkocsi forgalom szabályozásáról szóló rendőrfőkapitányi rendelet.

37 A több évi előkészítő munka után 1897 közepén közzétett rendelet szerint Budapesten teherkocsit csak az hajthat, aki a rendőrségen hajtási jogosítványt vált ki. Hajtási jogosítványt kaphatott az, „ki 16-ik életévét betöltötte, magyar nyelven beszél, a hajtásban jártas és a hajtásra vonatkozólag itt érvényben levő szabályokat ismeri."^ A hajtási jogosítvány tartalmazta a kocsis nevét, személyleírását és illetőségi helyét, valamint a kocsitulajdonos nevét. A rendőrség minden kérelmezőnek kiállította a hajtási jogosítványt, a gyakorlatban nem vizsgálta „a hajtásban való jártasságot", nem vizsgáztatott. A rendelet célja egyébként nem is ez volt; a rendőrség azt szerette volna tudni, hogy voltaképpen hányan is foglalkoznak fuvarozással a fővárosban. „Az életbe léptetett új teherkocsi forgalmi szabályzat lehetővé tette a hatóságnak a fuvaros kocsisok nyilvántartását és megrendszabályozásáf —> írta nagy optimizmussal a rendőrség 1898. évi jelentése.

39 De éppen a rendelet egyik pontja tette lehetetlenné, hogy ez azonnal sikerüljön. A rendőrség az üzletmenet zavartalansága és megkönnyítése érdekében felhatalmazta a fuvarosok ipartásulatát, hogy ideiglenes, 48 órára érvényes hajtási jogosítványokat adjon ki olyan kocsisoknak, akik hajtási jogosítvány nélkül jelentkeznek munkára. „A fővárosi fuvarosok ipartársulatának adott ama jog, hogy 48 órára érvényes ideiglenes hajtási igazolványokat adhat ki, kezdetben sok visszaélésre nyújtott alkalmat, amennyiben az ipartársulat egyes iparosoknak tömegesen adott ki kitöltetlen, az ipartársulat bélyegével és az ipartársulati elöljárók aláírásával ellátott igazolványokat, s így esett meg, hogy egyes lelkiismeretlen fuvarosok valóságnak meg nem felelő személyadatokkal kitöltött jogosítványokkal látták el kocsisaikat, sőt volt olyan kocsis is, akinek birtokában 8—10 darab különböző névre kiállított jogosítványt talált a rendőr. Ezen visszaélések megszüntetése végett a rendőrség szigorúbb intézkedéseket foganasított" — hangzik a már említett rendőrségi jelentés.

40 A kialakult helyzet nemcsak a rendőrségnek okozott gondot —• amelyen egyébként hamarosan úrrá lett —, de hitelét vesztette a kocsisok szemében a szakegylet vezetésének az a programja is, amely az 1898. január 23-án tartott nyilvános gyűlés határozatában így fogalmazódott meg: „.. .illetékes helyen eszközöljék ki, hogy a hajtási engedélyek kiadásával, az okmányok összeszedésével és a főkapitánysághoz való bevi35

BFL Rendőrfőkap. eln. res. 853-1897. — Ezt a kőbányai gyűlést a rendőrség a szakegylet „alakuló" gyűléseként említi. Egyetlen szónoka Pollák Béla volt, Nagy István csak elnökölt. Aszalay Antal detektív jelentése tartalmazza a részletes napirendet: „1. A m. kir. belügyminisztérium által szentesített alapszabályok felolvasása és magyarázása; 2. Munkakönyvek illetőleg hajtási igazolványok kiváltásának magyarázata; 3. A munkaközvetítésről felolvasás; 4. A szakegylet megnyitása és abban a hivatalos órák mikénti behozataláról, szintén magyarázat; 5. Az egyletbe való beiratkozási díjak megállapítása, s mikénti befizetése az egyleti tagok által, magyarázat; 6. Helyzetünk javítása érdekében." 36

BFL Rendőrfőkap. eln. res. 319-1898. Aszalay Antal detektív jelentése 1898. márc. 1-én. 37 Budapest rendőrfőkapitányának 55 922/f. k. I. 1897 sz. rendelete. Közli: Fuvarozási Közlöny, 1898. nov. 6. 3

» Uo. 39 A Budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség 1898. évi működése. Rózsa K. és cége k., Bp., 1899. 154—155. p. 40 Uo. 317