A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Koltai Mariann: Adatok a százéves Budapest-Keleti pályaudvar történetéből 269

20. ábra. A Keleti pályaudvar új utasforgalmi létesítményei napjainkban Egy másik korszerű vontatási mód, a Diesel-sínautók bevezetése is a Keleti pályaudvarhoz fűződik. 1934-ben innen indult ehő útjára az „Árpád" (14. és 75. ábra). A Vasúti és Közlekedési Közlöny 1934. évi 70. száma (924 p.) írja: „.. .a keletipu. komáromi utat 1 óra 9 perc alatt tette meg. Feltűnt az a könnyedség, amellyel ez a külsőségekben és kényelmes belső berendezésben is kiváló jármű a sebességet növelte, egyes szakaszokon egészen 120 km-ig..." „Amint értesültünk, az első négytengelyes luxus-motoros a budapest—bécsi vonalon fog járni és az utat kb. 3 óra alatt fogja megtenni." A második világháború vihara a Keleti pályaudvart sem kerülte el. Az 1944. őszén Budapest belterületét ért bombázások során a pályaudvar csarnoka, indulási oldala súlyosan megsérült. A főváros evakuáló lakosságát különvonatokkal indították a sebzett csarnok alól. 1944. december 29-én 14 óra 30 perckor indult ki a 2524. sz. személyzeti vonat Kőbánya felső pályaudvarra. Ezután hosszú hetekre megállt az élet. „Szomorú képet nyújt a Keleti pályaudvar épülete. Mindenütt lerombolt épületek, kiégett műhelyek, roskadozó raktárhelyiségek..." (Szabadság, 1945. febr 22. sz.) A felszabadulás után a pályaudvar forgalma is újra megindult (16. ábra). Az ország talpraállásának számos eseménye fűződik a Keleti pályaudvarhoz. 1946. július 6-án a 424.170 psz. mozdony ide futott be a Nemzeti Bank visszahozott aranykészletét szállító vonattal. 1947. június 5-én 14.35-kor elindulhatott a háború után az első villamos vontatású gyorsvonat a még erősen romos pályaudvari csarnokból. 1948-ban 3 millió Ft-ot engedélyezett a kormány a pályaudvar újjáépítésére. Ekkor a csarnok tetőszerkezetét és az érkezési oldal helyiségeit sikerült helyreállítani. 19* 291