A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Koltai Mariann: Adatok a százéves Budapest-Keleti pályaudvar történetéből 269

9. ábra. Az érkezési csarnok velés, a Kereskedelem, a Bányászat és az Ipar jelképes figurái voltak, Bezerédy Gyula művei (10. ábra). A homlokzat felső középrészén megtalálható a közlekedés allegóriáját ábrázoló szoborcsoport, amelyet Fessler Leó tervei nyomán Mayer Ede és Brestyánszky Béla készített. Látható a homlokzati rész két oldalán kialakított fülkében Georg Stephenson és James Watt szobrai; ezek Vasadi Ferenc és Stróbl Alajos alkotásai. A pályaudvar előcsarnokát Than Mór falfestménye és Lotz Károly nyolc kisebb freskója díszíti. A pályaudvar egyik műszaki szenzációja az elektromos világítás volt [7]. Erre a célra építendő telepet és berendezést a Ganz és Társa Gépgyár vállalta el 160000,— Ftért. A vállalkozás még úttörőszámban ment, mivel gyártelepeken, csarnokokban és egyéb nagyobb létesítményeknél a villamos világítás nem terjedt el, így tapasztalat sem volt ezen a területen. A pályaudvaron izzólámpákat és Zipenowszky-féle ívlámpákat alkalmaztak, úgy, hogy az irodák, várótermek, éttermek stb. kivilágítására izzólámpákat, míg a folyosókon, a harmadosztályú várótermekben, a postahelyiségekben, a nagycsarnokban, a pályaudvaron és környezetében ívlámpákat szereltek fel. A pályaudvar felépítményéhez 33,25 kg/fm tömegű „c" rendszerű acélsíneket fektettek le, függő illesztéssel. Egy központi váltóállító készüléket építettek be „Froitzheim renszer szerint", e mellett még egy váltóállító bakról 6 váltót lehetett állítani. A műtanrendőri bejárást 1884. augusztus 12-re tűzték ki. A bizottságot Gyöngyössy János osztálytanácsos és Andrássy Gyula országos középítészeti felügyelő vezette. Ezt követően 1884. augusztus 16-án adták át a forgalomnak (11. ábra) a MÁV központi pályaudvarát, amely építészeti szempontból méltó volt a főváros impozáns, reprezentatív új palotáihoz (12. ábra). 280